Családi vacsorára először érkezik a lány barátja. Ideges, nemcsak emiatt, hanem mert nagy focirajongó, és pont a vacsora ideje alatt kezdődik a bajnokság utolsó mérkőzése, ahol sok minden eldőlhet. Mivel nem tudja nézni, megkéri a barátait, hogy ha bármi van a meccsen, akkor whatsapp alkalmazáson keresztül tudósítsák. Reménykedik benne, hogy eseménytelen, unalmas 0-0-ról marad le. A vacsora rendben lezajlik, a család utána vele együtt átvonul a nagyszobába, filmet nézni. Elkezdődik a mozi, a fiú zsebében pedig egyre-másra jönnek a rezgések, vagyis, hogy üzenetek, a barátai írnak a meccsről! Bzzzz bzzzzz bzzzzzz bzzzzzzzzzzzzzzzzzzz, ezt hallja csak, illetve érzékeli, hogy rezeg a telefonja! Bzzzzzz bzzzzzzz bzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzz bzzzzzzzzzzzzzzzzzzz! Miközben neki a Muzsika hangját kell néznie! Haha! Lemaradt az évszázad meccséről!

Az egyik dolgozó a gyárban óvatosan megkérdezi a kollégáját, hogy lenne-e kedve elmenni a hétvégi tüntetésre, amit ő szervez. A kolléga lelkes és azt mondja, hogy igen, mert már nagyon elege van a kormányból, le kellene váltani őket. Az ötletadó javasolja, hogy tüntetés előtt nála találkozzanak, átbeszélendő a tüntetés részleteit.
A meghívott meg is jelenik a lakásban és csodálkozva tapasztalja, hogy rajtuk kívül nincs senki más. A meghívó kérdezi, hogy ugyan miért lennének többen? A vendég mondja, hogy egy tüntetéshez egész nagy tömeg kell, nem gondolta, hogy a megbeszélésen senki sem lesz rajtuk kívül. Á - legyint a házigazda, elég vagy te egymagad is. Erre letolja a nadrágját a bokájáig, a gatyát is térdig, előre hajol, széthúzza két oldalról a fenekét és mondja, hogy nézd, itt van az aranyerem, ezt kellene eltüntetni.

Egy ember megunta, hogy mindenütt azt mondták neki és a médiában is folyton azt hallotta, hogy éljen egészségesebben, ezért eldöntötte, hogy azért is egészségtelenül fog élni. Vett egy zsák ételízesítőt és ízfokozót és egy zsák kristálycukrot. Fél kilogramm ízfokozót megcukrozott fél kiló cukorral és azt ette csokimázas fánkkal, amit az aluljárókban árulnak és csakis szörpöt ivott, amiben nem volt semmiféle természetes anyag, csak aromák. Így táplálkozott egy évig és egy füzetbe leírta, mit tapasztalt.

Egy férfi bemegy a rendőrségre, feljelentést tenni. Azt állítja, hogy gyanútlanul sétált az egyik csendes utcában, mikor hirtelen egy lökést érzett hátulról, és elesett, de nem volt ott senki körülötte. Előkeresik a térfigyelő kamerák képeit, és végignézik az esetet. Meglepődve látják, hogy nincs senki a férfi körül, sétál, és hirtelen a levegőbe repül, elesik. Nem tudják, hogy mi volt ez.

A Tesco automata pénztárgépe bemondta: Helyezze az árut a csomagoló területre. Erre a pasas az összes, megvenni szándékozott dolgot, mint például párizsit, halat, krumplit, stb. megfogta, elvitte a papírosztályra és dühösen betuszkolta az egyik polcra és otthagyta. Ugyanis úgy értette, hogy a csomag olló területre. Értik? Csomag olló terület!

Kérdezte a királyfi a táltos paripáját, hogy miért olyan szomorú.
- Már hogy ne lennék szomorú - válaszolt az - amikor paripa vagyok. Tudod te, mit jelent az, hogy paripa?
- Gondolom azt, hogy nagyon szép, nagyon okos ló. - mondta a királyfi.
- Közel sem. Nézd meg az 1000 kérdés, 1000 válasz a házkörüli állattartásban című könyvben. - javasolta a táltos paripa.
A királyfi megnézte és meglepődve látta, hogy a paripa jelentése: herélt ló. A királyfi próbált együttérzően nézni, de nem bírta ki: előbb csak kuncogott, később gúnyosan röhögött, hogy ˝herélt ló, herélt ló.˝ Míg végül a paripa megunta, hogy eddig mindenben segítette ezt a majmot és ez a viszonzás, ezért úgy mellkason rúgta a királyfit, hogy az szörnyethalt.

Egy szende, szűz, fehér arcú, lelki békére vágyó lány szeretett volna közelebb kerülni az Úrhoz, megerősödni a hitében. Mondták neki a hozzáértők, hogy ezt egyedül nagyon nehéz, nézzen szét az interneten, ott biztosan talál számára üdvözítő felekezeteket, melyeket keressen fel nagy bizalommal. Be is írta a keresőbe, hogy hit, mivel ő a hitet kereste. Azt viszont nem vette észre, hogy a hit.us oldalra került. El is ment a magyarországi képviselethez, ahol ˝Köszöntünk a Klubban!˝ felkiáltással üdvözölték és vagy ötvenen megütötték. Kiderült, hogy a tagok a Harcosok klubja című kultuszfilmnek az abnormális lelkületű rajongói voltak és pont az ő oldalukat találta meg. Há-há-há!

A mindig depresszív és mélabús férfin segíteni akarnak a barátai, ezért elhatározzák, hogy vesznek neki egy olyan humoros könyvet, amin majd jókat derül és ezáltal megismeri az élet napos oldalát. Mivel nem ismerték a mai humoristákat, ezért kizárólag a könyvek címei alapján döntöttek. A választott könyv a következő lett: Bear Grylls: A vadon törvényei A túlélés és a felderítés kézikönyve.

Karatebemutatóval egybekötött vizsgára készül egy srác, meghívja a barátnőjét, és annak családját is az eseményre. Nagyon izgul emiatt, utólag már meggondolná, de nincs mit tenni, itt van mindenki. Az egyik feladat egy fa rúgással történő kettétörése, amit az egyik csapattársa tart feszesen. A fiú nekifeszül, és bumm, fejberúgja szegény társát, eltéveszti a fatáblát. Nagyon kínos a szitu, de a vizsgának folytatódnia kell. Egyéb rendkívüli esemény nem történik, a végén kihirdetik, hogy átment a vizsgán, sőt, csak egy bukás történt, pont az a fiú nem ment át, akit orrba rúgott. Kiderült, hogy az nincs benne a szabályzatban, hogy nem lehet orrba rúgni a fát tartó segítőt, az viszont benne van, hogy a fatáblát tartó segítő nem mozoghat, akkor sem, ha eltalálják. Így tehát meglett a zöld öv, viszont a lány családja is, és ő is érzi, hogy ez nem igazságos.

Egy nagypapa mindig viccesen válaszolta unokájának, mikor az megkérdezte, hogy mi lesz az ebéd, hogy „eddmegleves”. Ugyanígy, mikor a kis lurkó szomjas volt, és kérdezte, hogy mit kaphat inni, az öreg pajkosan felelte: „iddmegitalt”. Viszont az öreg nem állt meg itt, hanem sok más dologra is alkalmazta ezt, így például volt „hánydkihányás”, „pisildkipisi”, „focizzfocilabda”, valamint „monddkimondat” is, hogy a pikánsabbakat ne említsem, az ám!

Gépjármű-forgalmi vizsgán a vizsgabiztos behunyja a szemét. Azt veszi észre, hogy nagyon meglódul az autó, hirtelen beletapos a gázba a vizsgázó. Összerezzen, megkapaszkodik, és kinyitja a szemét: azt látja, hogy az útvonal végén vannak, leparkolt rendben a fiú, aki vezetett, és kérdőn néz rá, az oktatóval együtt. Ráeszmél, hogy elaludt! Ezt persze nem vallja be, ezért azt mondja, hogy a vizsga sikerült, a tanuló kezdő szinten remekül vezet, de többet nézhetne a visszapillantóba néha, ezt majd megtanulja, ha már önállóan közlekedik. Miközben ezeket mondja, látja, hogy nincs is visszapillantó, mert leszakadt, és a kocsi eleje is hiányzik, az oktatónak meg vérzik a feje, és üveges tekintettel néz előre, ijedten. E-e-e-e!

Családi vacsorára először érkezik a lány barátja. Senki nem tudja, hogy mire számíthat, hiszen nem ismerik az ifjú lovagot. Az étkezés rendben zajlik, utána meccsnézés van a nagyszobában. Mikor a fiú megtudja, hogy Mexikó játszik, nagyon megörül, hiszen ez a kedvenc csapata. Örömét hangos „Arrrrribbbbbáááá, árrriiiiiibááááá” rikkantásokkal fejezi ki, és közben, mintha jobbra-balra lőne a levegőbe, úgy lóbál egy-egy kanalat a kezében. Mindezt sokáig, kivörösödve csinálja, magas hangon!

A következő vicc rövid, de megfelelően előadva mindig hatalmas sikert arat. A vicc a következőképpen hangzik:
˝Frankfurti bácsinak kioldódott az óraszíja és majdnem elvesztette az óráját.˝
Az előadás módja a következő: amikor azt mondjuk ˝Frankfurti˝, fröcsköljük a nyálunkat az elöl álló/ülő közönségre. A ˝bácsinak˝ szónál, amikor a ˝csé˝ hanghoz érünk, köpjük szemközt a legszebb nőt a hallgatóságból. Az óraszíj szónál tapogassuk a csuklónkat vadul, imitálva, hogy bilincselt rabok vagyunk. Az elvesztette szó előtt tartsunk tíz másodperces hatásszünetet, majd a szó után sóhajtsunk hatalmasat. Az ˝óráját˝ szót énekelve mondjuk ki és tapsoljunk nyújtott karral saját mellkasunk előtt. Külön emel az előadás értékén, ha mindeközben meztelenül vagyunk.

Egy ember elmegy készpénzt felvenni a bankautomatából,körbekérdezi előtte a kollegáit, hogy kinek hozzon még. Páran jelzik, hogy mennyi pénz kell nekik. Emberünk ki is veszi a kért összegeket, a kollegák kifizetik neki, és mindenki boldog. Win-win szitu.

Egy nő újdonsült barátja ágyában fekszik, és azon hezitál magában, hogy most, a kapcsolat legelején nagyon sok dolog eldőlhet. Például ha most nem szellent, akkor később, pár hét vagy hónap múlva furcsán fog kinézni, ha mégis. Ezért várja a megfelelő alkalmat, és mikor visszatér a férfi, akkor elalszik. A férfi mérges lesz!

Egy férfi meghal, és kiderül, hogy van másvilág. A barátai már várják, leülnek egy asztalhoz, levetítenek epizódokat az életéből, és közösen nosztalgiáznak, megbeszélik, mit lehetett volna, mit kellett volna másképp csinálnia, és annak mi lett volna az eredménye. Nagyon jó a hangulat, nem szomorú a dolog. Kiválasztja, hogy mi szeretne lenni legközelebb, és sutty, már születik is újra!

Egy lány elmegy dolgozni egy új helyre, egy multicéghez. Pár hete van csak ott, jól érzi magát, befogadta a közösség. A konyhában egy férfi kollegája kávét készít, de ügyetlenül az asztal mellé rakja a kikészített tejet, ami leesik, hiába kap utána – eközben a lány épp a cipőjét köti, és az egész zacskó a fejére esik. Ebben a pillanatban lép be a főnök a lány nagyszüleivel, és utóbbiak teljesen félreértik a szitut. Kiderült, hogy csak azt akarták ellenőrizni, hogy az unokájuk nem egy erkölcsi fertőben vállalt munkát! Hahha! Brutttttális félreértés!

Családi vacsorára először érkezik a lány barátja. Senki nem tudja, hogy mire számíthat, hiszen nem ismerik az ifjú lovagot. A lány mondja vacsora közben, hogy a fiú énekes, egy rockbanda frontembere. A szülők kérdezik, hogy tudna-e ízelítőt mutatni ebből. A fiú csak erre várt, rávágja, hogy persze! Int az ajtó előtt várakozó bandájának, akik bejönnek a hangszerekkel, pár perc alatt összedugják a cuccot, és előadnak egy nagyon klassz hardrock számot. A fiú úgy csinál, mintha egy hatalmas stadionban lenne, a falak majd szétesnek! Rohan fel-alá, beleéli magát a szerepébe, jó benyomást tesz.

Candida gróf és Herpes báró lóháton elindultak, hogy feleségül kérjék a szomszéd megye várurának gyönyörű szép lányait: Anorexiát és Eutanáziát. Útközben a báró leszállt a lováról, kihúzta magát, gyönyörködött a tájban... Majd visszaindult a lovához... Hirtelen elcsúszott és fenékre esett! Kiderült, hogy lókaka volt a földön és abba lépett bele, azért csúszott el! A kakán csúszott el! Kakás lett a köpenye is! Büdös, lókakás! Há-há-há-há!

Egyszer egy ember kapott egy spam-et, amiben azt írták, hogy ˝Nincs több patkány, egér, rovar, rágcsáló˝ és ajánlottak többféle, drága rovarriasztó berendezést. Igen ám, de nem az ember nyitotta meg a levelet, hanem a kígyója, aki csak a címsort olvasta el. Úgy elszomorodott, hogy sírni kezdett és egy héten át csak sírt.

Egy mogorva ember bemegy a vasáru boltba. Kérdezi az eladó, hogy mit kér.
- Fél kiló szög. - mondja. A boltos leméri, kiteszi a pultra.
- 5 x 30-as csavar. - a boltos azt is kiteszi.
- Tipli. - erre a boltos kirohan a boltból és fut-fut, hátra sem néz, csak fut.

A szűkszavú tehén meglátott egy méhet, aki egy virágon ült, és így szólt hozzá:
- Mu.
Mire a méh így válaszolt:
- Züm.
És elrepült!
(Akik még nem értik az ehhez hasonló, rendkívül kifinomult, magas színvonalat képviselő humort és emiatt képtelenek az önfeledt kacagásra, azok számára egy rövid magyarázat a vicchez: mivel a tehén szűkszavú volt, ezért múúú helyett csak mut mondott, a méh pedig - viccet csinálván a tehén introvertált közlési módjából, abból, hogy annak szinte nehezére esett tisztességesen bőgni - tréfásan csak egy zümmel válaszolt a tőle megszokott zümmm-zümm helyett. Ha-ha-ha! Tetszik már érteni? A vicc elmesélésekor, a maximális hatás elérése érdekében, a mesélőnek célszerű szűk bőrnadrágot vagy szűk harisnyát húznia, ezzel is kifejezve, hogy a tehén SZŰKszavú. Ha-ha-ha!)

Egy hírolvasó olvassa a híreket, de láthatóan néha kipillant oldalra, egyre idegesebben. Az egyik hír közepén felpattan, és magából kikelve kocsitrágárságokat üvölt valakinek, akit nem mutat a kamera, majd visszaül, és folytatja, de láthatóan mérges.

Két professzor vitatkozik, az egyiküknek nyilvánvalóan igaza van, ezt tudja a másik is, de a másik annyira lehengerlően, ügyesen bújik ki a válaszok alól, és teszi nevetségessé az igazmondó profot, hogy az, nem találván más eszközt igazának bizonyítására, beáll ökölvívó pozícióba.

A siralomházban a betyár így szólt az őrhöz: ˝Éngemet mán föllógatnak hónap a tőgyfára kenderkötílle. Hídd a papot, eriggy a paphó, aggya föl nékem az utolsó kenetöt.˝ Az őr megvonta a vállát és nem csinált semmit. Nem azért, mert gonosz volt, hanem mert egy mukkot nem értett abból, amit a betyár mondott, ugyanis 1980-ban született, 160 évvvel a betyár után, és az archaikus beszéd megértése nem sikerült. Oppó!

A siralomházban a betyár így szólt az őrhöz: ˝Éngemet mán föllógatnak hónap a tőgyfára kenderkötílle. Hídd a papot, eriggy a paphó, aggya föl nékem az utolsó kenetöt.˝ Az őr megvonta a vállát és hívta a papot. A pap hozott szívószálra tekert, steril vattát, fertőtlenítő szert és a döbbent szemmel néző betyár hiába tiltakozott, kenetet vett a péniszéből. Jól feldugta neki a húgycsövébe a szívószálat, nagyon fájt, de utolsó kívánság az utolsó kívánság, gondolta a pap. Félreértették a betyárt. Ha-ha-ha!

Egy idősödő hölgynek a haja ritkulni kezdett. Mivel nagyon hiú volt egész életében és különösen a hajkoronájára volt büszke, nagyon lesújtotta ez a tény. Egyszer meghallott egy reklámszlogent: ˝Hajrögzítő gél - erős tartás˝. Na, ezt kipróbálom - gondolta. Megvette és megmosta a haját. Azt azonban nem tudta, hogy a gél miként hat. Az történt ugyanis, hogy megjelent a bátyja, akivel évek óta nem beszélt, hogy kidobta a felesége és most a hölgynél lakna bizonytalan ideig. Munkanélküli, alkoholista volt a férfi, egy izmos állat, de egész nap csak döglött az ágyban, nem csinált semmit és a hölgynek kellett eltartania. Hát így biztosította a gél az erős tartást!

Egy nőnek egy hatalmas férfi a barátja, két méter magas, százötven kilós tesztoszteron-bomba. Imádja, hogy kicsit agilis is, mindenkit megfélemlít, aki nem tetszik neki, emiatt úgymond, biztonságban érzi magát mellette. A pasi kedvelt szórakozása volt, hogy két tenyérrel összefogta a fejét találomra valakinek, és felemelte a földről, az áldozat persze félt, sikított, vagy kérlelte, hogy engedje el. Ezen nagyokat kacagott a pár. Egyik nap mentek haza a plázából, amikor a lakásuk előtt hirtelen feltűnt egy bazinagy ember, valószínűtlenül hatalmas testtel! Olyan három méter magas lehetett, és vagy négyszáz kiló! Megfogta az agresszív barmot, és ugyanúgy felemelte! A kisebb ember bepisilve ordított.

Az egyik ország kormánya úgy dönt, hogy kisorsol az állampolgárok közül tízet, akik megkapják az egész országot, mindent, míg a többi embernek semmi sem jut. Óriási a felháborodás, mindenki az utcán tiltakozik az őrült és buta terv ellen. De hiába, megtörténik a sorsolás, lehozzák a tv-k, újságok, hogy ki a tíz szerencsés. Továbbra is hatalmas a felháborodás, de az a tíz fő, aki megkapna mindent, hirtelen mégis igazságosnak érzi a dolgot, már nem mennek tüntetni.

Egy férfi bemegy a bíróságra, és mondja, hogy kellene neki egy igazolás arról, hogy ő soha nem követett el semmit, jó ember, és nem is fog soha rossz útra térni. A bíróság ki is adja, mire emberünk rohadt nagyot röhög, hiszen  innentől nem büntethető, papírja van róla.

Négy nagyon jó csaj azon vitatkozik, hogy nézhetnek ki a kultviccek szerzői. Az első így vélekedik:
- Az biztos, hogy nagyon okosak. Közepesen okos emberek képtelenek lennének ilyen színvonalas vicceket kitalálni.
- Szerintem nagyon jóképűek is, mert minden viccükből szinte éget a magabiztosságuk. - így a második.
- Szerintem a testük is jó, sőt, nagyon-nagyon szuper, mert egy satnya vagy kövér test egyszerűen nem illene az ilyen kaliberű alfahímekhez. - mondta a harmadik.
A negyedik így szólt:
- Szerintem nagyon tehetősek is, mert egy ekkora projektet nem lehetett volna anyagi háttér nélkül professzionális szintre felfuttatni.
Majdnem vitatkozni kezdtek, de nem tették, mert értelmes, jó csajok voltak. Viszont mindegyik úgy érezte, neki van igaza és nagyon vágyott a rejtélyes, ismeretlen szerzőkre és féltékenységet érzett, amiért más nők is olvasnak kultvicceket. Nem is sejtették, hogy mind a négyüknek igazuk volt. Van ilyen. Bizony.

Volt egy nagyon idegesítő ember. Ennek az a borzalmasan idegesítő szokása volt, hogy szinte állandóan, hangosan, gyakorlatilag mindenhol (pl. utcán, otthon, áruházban, buszon, munkahelyen, WC-n ülve, tusolva) ezt énekelte: ˝Káposzta, komposzta hülyegyereeeek, káposzta, komposzta hova megyeeeek.˝ Na, ez a nagyon idegesítő ember véletlenül összetalálkozott a liftben egy másik, szintén nagyon idegesítő emberrel, akinek viszont az volt a nagyon idegesítő szokása, hogy semmi, de semmi nem érdekelte. Így az sem, hogy mit és miért énekel a másik. Konfliktus nélkül zajlott le a találkozás.

Az időutazó boxoló a XV. századba utazott azzal a céllal, hogy jól besomjon az aktuális uralkodónak az arcába vagy a gyomrába. Amint kiszállt az időgépből, meglátott egy odvas fát. Odament és abban a pillanatban reccsenést hallott. A háta mögött megszólalt a Gratulálómajom: ˝Grrráááátulálok!˝ Az időutazó boxoló teljes zavarba jött: nem tudta, hogy már a XV. században is éltek-e gratuláló majmok, vagy esetleg a Gratulálómajom beszökött az időgépbe és ő hozta magával a múltba, vagy esetleg lehet, hogy a Gratulálómajom maga is időutazó??? Ettől úgy megrémült, hogy beugrott az időgépbe, becsapta az ajtót, vészindított, és azonnal visszatért a saját korába. Amint kilépett az időgépből, meglátta a Gratulálómajmot, aki így szólt: ˝Graaatuláááálok!

Házaspár kiszáll a metróból, állnak a mozgólépcsőn, ami viszi felfelé őket a kijárathoz. Így szól a feleség:
- Jajj, te, miért van itt ekkora huzat?
- Mert ez a Moszkva tér. - válaszol a férj.

Egy férfi nem volt elég sikeres. Az élete során semmiben sem ért el jelentős eredményt. Középszerű vagy az alatti volt. Megfigyelte viszont, hogy a siker egyedül a jó keresztnéven és a jó vezetéknéven múlik. Mert kik is a sikeres emberek? Az Attilák, a Péterek, esetleg a Zsoltok. De főleg a Péterek. Ezért az addigi vezetéknevét és keresztnevét lecserélte: az új neve Pangasius Péter lett.

A rengeteg beszédcentrikus vicc után megosztom az olvasókkal annak ismeretét, miként lehet egy heterogén összetételű közönséget szinte szavak nélkül úgy szórakoztatni, hogy a végén mindenki fetrengjen a röhögéstől: a nők, a férfiak, a gyerekek, a professzorok, az építőmunkások, az egyetemi tanárok, az orvosok, az esztergályosok, a szakácsok, a kidobóemberek... szóval mindenki.
Először is be kell jönni a színpadra és mikor a közepére érünk, meg kell botlani. A nevetés garantált. És ez még csak az első tíz másodperc volt! Azután hátranézve eljátszani, hogy egy kutya kerget minket és meg akar harapni. Így kell elfutnunk a színpad bal oldalába. Majd megnyugodva meghajlunk. Ekkor már a nevetésen kívül elismerő taps a jutalmunk. Ekkor eljátsszuk, hogy darazsak kergetnek minket: két kezünkkel a fejünk körül kalimpálva, csapkodva futunk át a színpad jobb oldalába. Úgy teszünk, mintha a darázs a fejünkre szállt volna: megpróbáljuk agyonütni, de magunkat csapjuk pofon. Ekkor már általában hisztérikusan röhög a közönség. Hagyjuk őket lenyugodni: fél percen át álljunk vigyázállásban és csak a szemünket forgassuk körbe. Így a közönség nevetése alacsonyabb intenzitásúvá válik, tudnak levegőt venni. Ekkor hirtelen tegyünk úgy, mintha megbotlottunk volna és kapjuk el a függönyt, de egyúttal szakítsuk is le és essünk hasra! A közönségből ebben a pillanatban óriási, elementáris erejű röhögés fog kitörni. Műsorunk végén fussunk újra a bal oldalra, mintha egy liba kergetne minket és a fenekünkbe akarna csípni. Ekkor a közönség röhögése állandósul. Majd befejezésül magas térdemeléssel, méltóságteljesen vonuljunk ki a színpadról balról jobbra, miközben egyik kezünkkel egy képzeletbeli karmesterpálcával vezénylünk, a másikkal pedig felváltva hol a hasunkra, hol a fenekünkre csapunk, közben pedig nagyon hangosan, ütemre ezt ismételjük folyamatosan: ˝Bumsztadratta - bumsztadratta, bumsz, bumsz, bumsz! Bumsztadratta, bumsz, bumsz, bumsz!˝ Ha így teszünk, a kivonulásunkat a nevetésorkánon kívül vastaps fogja kísérni.

A boldog vőlegényjelölt elmegy a lány szüleihez bemutatkozni. Először találkozik velük, ezért izgul. Velük lakik a nagymama is, aki csak halkan köszön és nem szól bele a beszélgetésbe, elvan, üldögél az ágyán, nagyon be van lassulva, nem sok vizet zavar. Mikor mindenki kimegy és egyedül marad a fiatalemberrel, meglepően fürgén odaszalad és rákiált:
- Az unokám látta már a rudadat? - majd alsó madárfogással, nagyon durván rámarkol a nadrágon keresztül és még a hegyes körmeit is belemélyeszti. Majd visszaszalad, az ágyra ül és révetegen nézi a földet. Később a fiatalember hiába meséli ez a barátnőjének az esetet, ő nem hisz neki és felháborodik, hogy miért fantáziál ilyen beteges dolgokról. Nagyon kínos az egész, hehhhe.