Az úr utasítja Jean-t:- Jean, késik az állóóra két percet! Állítsa be az órát!
Jean elmegy. Később kérdezi az úr:- Jean, beállította az órát?- Igen uram, beállítottam a sarokba. - feleli Jean.
Magyarázat a vicchez: Jean azt hitte, hogy a késés miatt meg kell büntetnie az órát, hogy az úr így…
– Jean, mi volt előbb ez a nagy csörömpölés odakint? Mintha valaki becsapta volna maga mögött a bejárati ajtót, majd rengeteg készpénzt, egy stabil párkapcsolat emlékeit őrző fényképalbumot és egy tökéletes vérképről szóló laborvizsgálat bekeretezett eredményét ejtette…
- Jean!
- Igen, uram!
- Innék egy kávét.
- Uram!
- Igen Jean!
- Én is innék.
- látod, Jean, akkor már ketten vagyunk.
Jean, kérem, kérdezze meg a grófnőt, hogy akar-e még tetszeni nekem?- Már berúgta uram, ott hever az árokban!
Jean, megjöttek már a vendégek?- Nem, uram, majd csak a jövő hónapban fognak megjönni!
- Jean, kivette a gyereket a fürdőkádból?- Nem, uram.- És miért nem?- Mert elfelejtettem, Uram.
Jean! Én pánikbeteg vagyok?Nem, uram. Én vagyok pánikbeteg.
Jean! Hozza be a kabátomat!A nagykabátját, uram?Még jó... tél van, idióta inas.
-JEAN! -Igen, uram? -JEAN!! -Igen, uram? -Úgy ennék valamit, JEAN -Értem uram, nem mindegy, hogy valaMIT vagy valaKIT
- Jean, megetette a kanárit? - Igen, uram. - Mivel? - Madáreleséggel.
- Jean, fusson előttem két gyertyával. - Miért, uram? - Miért... miért...? Tudtommal én vagyok a munkaadója, úgyhogy ne kérdezzen, hanem mondja, hogy igenis, és kész. - igenis, uram. (Közben meg csak a fenekét akarta nézni, a gyertya csak azért kellett, hogy Jean arra figyeljen és…