A kezdő pap megbízást kap, össze kell írnia, kik azok, akik meg kívánnak térni és kik azok, akik istentelen módon nem kívánják ezt megtenni.
Igen ám, de a pap elfelejti és utolsó előtti este jut csak az eszébe, hogy mi a feladata. Esélye sincs rá, hogy felkeresse a falubelieket, ezért arra gondol, biztosan összeírta már valaki korábban ugyanezt, így majd azt lemásolja és maximum annyi történhet, hogy mondjuk néhány ember azóta már megtért, ami még elfogadható hibaszázalék, senkinek sem fog feltűnni. Átkutatja az iratokat és talál is egy listát. Az abban szereplő neveket kiírja. Még odakamuzza azt is, hogy milyen neműek az illető személyek, hogy úgy tűnjön, mintha személyesen találkozott volna velük. Másnap aztán így szól az egybegyűltek előtt:
- Kérem szépen! Az alábbi, istentelken emberek nem akarnak megtérni, ezért szégyelljék magukat:
Déli bácsi
Astoria néni
Keleti család
Puskás Feri bácsi
Pillangó kisasszony
-Akik pedig térni akarnak, ők azok akik dicséretet érdemelnek egyházunktól:
- Széll Kálmán: tér
- Batthyány úr: tér
- Kossuth Lali: tér
- Deák Feri bácsi: tér
- Blaha Lujza kisasszony: tér
És végül aki a legnagyobb dicséretet érdemli, ő nem is csak hogy térni kíván, hanem ízesen szólva: Vezér Örs bácsi: tere.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
