Mint köztudott, az állatok különféle tulajdonságokkal rendelkeznek: a róka ravasz, a kismalac agresszív, a hangya nagyon szorgalmas és dolgos, míg a tücsök hedonista, a bagoly bölcs, a medve eléggé buta és lassú gondolkodású, a páva nárcisztikus, a farkast könnyű átverni, stb. Viszont ezeket a jelzőket kizárólag az emberek aggatták az állatokra, az állatok külseje és vélt jellemük, jobb esetben életmódjuk alapján. A valóságban köszönőviszonyban sincs a szerencsétlen állat azzal a tulajdonsággal, amit az emberek neki tulajdonítanak. Persze ezt az emberek is tudják, mégis úgy tesznek, mintha valóság lenne a fajspecifikus állatjellem. Talán azért, hogy a saját gyerekeiknek állatmeséket tudjanak alkotni, így lekötve néhány percre a figyelmetlen, szétszórt és buta gyerek figyelmét. Akkor az állatoknak nincsenek jellemző tulajdonságaik? Az állat csak egy állat, mindenféle jellem nélkül és csak a puszta életben maradás érdekli? Nos, nem. Az állatok nagy részének igen kiforrott, az adott fajra jellemző tulajdonsága van, csak éppen nem az, amit az emberek kitaláltak rájuk. Íme, itt a tudományosan bizonyított és a valódi állatokra jellemző tulajdonságlista:
Okos állat:
A legokosabb állat nem egyszerűen okos, hanem egyúttal bölcs, szinte filozófiai mélységekig képes eljutni a gondoltaiba mélyedve. Szinte biztos, hogy foglalkoztatja a világ eredete, a halál ténye, sőt, az erkölcs és a humor is szerepet kap gondoltai között. Ez az állat természetesen nem a bagoly (hiszen az ostoba madár örül, ha elkap egy egeret vagy ha köp egy nagyot, de hogy gondolkozna bármin is, az erősen kétséges), hanem az álkaszáspók. Pont azért tartózkodik hetekig látszólag tétlenül a hálója közepén, mert ilyenkor gondolkozik, általában annyira komoly és összetett dolgokon, amikre öt emberből talán kettő képes.
Féltékeny állat:
A legféltékenyebb állat a bálna. Ez azonban nem kedves vagy megmosolyogtató, bohókás féltékenység, hanem butasággal, dühvel, agresszióval társult, beteges állapot. A szerencsétlen élettársát állandóan vegzáló bálna minden ok nélkül, a legváratlanabb pillanatokban ilyen mondatokkal támad rá: "Hol voltál, te büdös kurva?! Mi a faszért mutogatod magad a többi állatnak?! Te csak oda úszhatsz, ahova én is veled megyek, rohaggyámeg! Szétbasz az ideg, geci!!!" Bizony, amit az emberek a bálna énekének hisznek, azok nem mások, mint ezek az agresszív, ostoba, alaptalan rágalmak. A bálna ilyenkor dühében ártatlan állatokat passzíroz a sziklafalnak, korallokat zúz porrá, szándékosan beleszarik az óceán legtisztább részébe.
Bosszantó állat:
A legbosszantóbb állatot az ember jól ismeri, mert a lányok első számú házi kedvence: a macska. Sokan úgy gondolják, a macska nem jól hall vagy annyira mélyen alszik, hogy lehetetlen kizökkenteni abból az állapotából. Ezért aztán az emberek torkaszakadtukból, több percen át hívják a macskát "cic-cicc, cica, cicuka" hívószóval vagy a nevét ismételgetve. Fogalmuk sincs, hogy a macska nem csak hogy kiválóan hall (sokkal jobban, mint a legérzékenyebb fülű ember), hanem már az elejétől fogva, száz százalékosan tisztában van vele, hogy őt hívják, miért hívják és kik hívják. A macska szándékosan, gonoszságból, előre megfontolt szándékkal bosszantja az embert és ennek legnagyszerűbb módja, ha közömbösnek, süketnek vagy debilnek tetteti magát.
Érzelmileg és anyagilag kihasználó állat:
Az ember társállata: a kutya. A kutya kiváló színészi képességével elhiteti az emberrel, hogy örül neki, hogy minden körülmények között kitartana mellette, hogy az ő számára a gazdája a példakép minden más ember közül, hogy örömmel fut az eldobott faág után, hogy szívesen fekszik a büdös gazdája mellé. Hatalmasat koppanna az ember, teljes lenne a döbbenete, ha tudná, közben miket gondol róla a kutyája és miket mond a többi kutyának. De nem tudja, sőt, a kutya azt is eléri, hogy az ember szinte beleszeressen és a legjobb, leghűségesebb barátjának tartsa. A kutyának egy kis színészkedésbe kerül, cserébe teljes ellátást, luxuskörülményeket kap a palira vett szolgától.
Önimádó állat:
A legönimádóbb állat kétségtelenül a bolha. Egész életét az erőemelés és az atlétika teszi ki, rendkívül büszke rá, hogy a saját magasságához képest mekkorát tud ugrani. Az abszolút érték fogalmát nem értékeli, mindent önmagához viszonyít: például az elefántot teljesen életképtelen, béna, szerencsétlen lénynek tartja, mivel ugrani sem tud, de a tigris ugrását is semmibe veszi, hiszen a saját magasságánál alig tud egy picivel magasabbra ugrani. A bolha állandóan saját combját nézegeti, simogatja, el van ájulva saját nagyszerűségétől. Kizárólag vért hajlandó inni, mert az biztosítja számára a legjobb kondíciót.
A legérdeklődőbb, legkíváncsibb állat:
Ez az állat mindent meg akar nézni, mindent meg akar hallgatni, legszívesebben mindent megfogna és szakadatlanul kérdezne, hogy azután a kapott válaszokból újabb kérdéseket alkothasson. A természettel teljes összhangban, mindenre reflektálva és mindenre reagálva élne. A sors kegyetlen fintora, hogy pont ez a csupa aktivitás, csupa szem, csupa fül, csupa kíváncsiság kis állatka olyan helyre született és olyan helyen él, ahol erre minimálisak az esélyei, sőt, még társaságba sem tud járni. Gondolom, kitalálták már, kiről van szó: ez az állat a bélféreg.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
