Felnőtt tartalom!
Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 évesA belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.
Bruce Lee fia dicsekszik az iskolában, hogy milyen okosságot tanult az apjától:
- Azt mondta apu, Lee, lelapul a puli.
- Halló! Feketéné Fehér Piroskát keresem...
- Én Szőke Barna vagyok.
- Én pedig Virág Virág.
Erre megszólal egy mély férfihang a telefonból:
- Szar Pál, az önök lehallgatótisztje. Már ha ez számít...
Miközben a nyugdíjasok utaztak az erre a célra létesített, közvetlen Békemenet-buszjáraton, a hosszú út monotonitását legyőzendő, egymást lelkesítő és feltüzelő énekeket énekeltek a Nagy Vezető dicsőítésére, így:
Egy busz Orkja van.
Három hite van:
Az első a Putyin-hit,
A második csődbe visz,
A harmadik, hogy a vagyon,
Őt illeti meg, de nagyon.
De én nem bánom!
Ő a királyom!
És néztek egymásra: dicsőségesen, felsőbbrendűségük tudatában, az egyetlen igazság birtokosaként, büszkén. Nem zavarta őket a húgyszag, hiszen hallották a Nagy Vezető hívószavát, amire ők, a hatalom őrzői, megindultak és emelt fejjel, szélesen-, megvetően mosolyogva, egy sokkal nagyobb célért, egy minden felett álló eszméért harcolnak, hogy majd egykoron a Nagy Vezető legyen a világ ura, övé legyen a Föld teljes vagyona, sőt, maga a Föld is az ő tulajdonába kerüljön, és azután az idők végezetéig ő dönthessen arról, ki maradjon életben és ki hulljon alá az enyészetbe.
Az öreg népművész előadást tart a régmúlt korokról.
- Mit tetszik tudni mondani az XXI. századrul, Magyarok urszágárul, az szígyönletös mivoltjárul? - érdeklődik valaki a közönségből.
- Hát, fijam, csuda ögy világ vót az. Szar ögy világ. Vót ottan egy embör, aki rontást hozott az urszágra... Tönkretötte, szítbarmútta az ögíszet... Született is a nípnek szájábul keserves kesergőének, így szólván az:
Egy főgeczi van,
Három spanja van:
Közbeszerzést nyer az egy,
Másik házelnöknek megy,
Harmadik Brüsszelben vagyon,
Hogy az Isten baszná agyon
Ki e pártban van:
Csitt-csatt, dirr-durr, bamm!
Haász Józsi bácsi (ejtsd: Hász Józsi bácsi) úgy döntött, hogy vesz egy telket egy ráépített faházzal valahol a sarkkör környékén. Logikus: ott nagyon olcsó a telek, nagyon olcsó az ingatlan, jó a levegő. Mi kell még? Mondták neki az ismerősei, hogy hülyeség, mert semmi sincs a közelben (több száz km-en belül), még az alapvető fogyasztási cikkektől is el lesz zárva. Igen ám, de Haász Józsi bácsi mindent online áruházakban rendelt meg és előtte telefonon, szóban megkérdezte, hogy vállalnak-e minden alkalommal, 5 eFt.-ért hászhozszállítást. A kapzsi cégek a profit reményében persze hogy igent mondtak, hiszen nekik 4 eFt alatt volt a házhoz szállítási tarifájuk. Józsi bácsi erre a virtuális kosárba pakolt mindent, ami csak szemnek-szájnak ingere és a végén megadta a címet. A cégek meg csak lestek, hogy alaphangon is legalább egymillió forint lenne a kiszállítás. Igen ám, de Józsi bácsi mondta, hogy ő nem házhoz szállítást kért, hanem Haász-hoz szállítást, márpedig ő, Haász József ott van, ahol van, a cég köteles odaszállítani az árut, hiszen erre a szavukat adták... Így szedte rá a ravasz Józsi bácsi a cégeket és így biztosította, hogy amíg világ a világ, ő ötezer forintért mindent megkapjon a futártól az ajtaja elé, hiába él a világ végén.
A marketing csapat több napos agytúráztatás után kitalálja a világ legjobb és legötletesebb reklámszlogenét: "A Sága finomsága". Azért, nehogy idő előtt kitudódjon vagy hogy beépült titkos ügynökök meg ne szerezhessék az információt, minden résztvevőnek beadnak egy szert, amitől örökre elfelejti az utolsó 1 hét eseményeit. Kivéve az igazgatót, az ő agyában van a tudás. Igen ám, de hogy kieressze a gőzt, a stresszt, és hogy megünnepelje a sikert, egy kicsit kirúg a hámból: pocsolya részegre issza magát. Amikor másnap délután felébred, töri a fejét, hogy mi is volt a szlogen, aminek a kifejlesztése több százmillióba került. Arra határozottan emlékszik, hogy a végén ott van a sága szó is, beépítve egy értelmes, magyar szóba, pontosabban annak a végződésébe. Viszont akárhogy töri a fejét, neki csak a malacsága, a disznósága és a szarsága szavak jutnak az eszébe... "Biztos nem szarsága..." - gondolja - "Ilyen közönséges és kontra-produktív szlogent nem találhattunk ki." Kizárásos alapon marad a disznósága szó, mert a malacsága szó túl gügye és túl gyerekes lenne. Az összes termékükre felírják: "A SÁGA disznósága".
János és Júlia megelégelik, hogy a szüleik méltatlanul rosszul bánnak velük és eldöntik, hogy elköltöznek, de azt sem akarják, hogy szó nélkül hagyják el a házat, ezért a szüleik elé állnak és így szólnak:
- Elköltözünk. Már holnap délelőtt.
- Oszt hova? - kérdezi megvetően az apa.
- Lakik itt az erdőn túl egy idős hölgy. Egyedül él, biztos örülne a társaságunknak, nem úgy, mint ti. - felel vádló hangon Júlia.
- Na és? - értetlenkedik az apa - Tán azt hiszitek, hogy ott jobb? Ott sincs kolbászból a kerítés!
- Kákabélnélné Kalányos Klárikát kérem! - szól ki az ajtón az asszisztensnő, közben magában vigyorog, de egyúttal rossz előérzete is van.
Az alábbi, Zelk Zoltán verset nem értette Csaba bácsi:
- Egy, kettő, három, négy,
kis őzike, hová mégy?
- Elég, hogyha tudom én:
tavasz elé futok én!
Egyrészt ő úgy tudta, hogy "te kis őzi, hová mégy", ami zavaró lehet, de nem lényeges eltérés tartalmi szempontból. Viszont egy ostoba állatnak tartotta az őzikét, mivel a mondata elején azt mondja, hogy "Elég, hogyha tudom én", azaz titokban akarja tartani az úti célját, majd, mintha valami gyengeelméjű lenne, már ugyanannak a mondatnak a végén elárulja, hogy: "tavasz elé futok én!".
Később, ötvenvalahány évesen rájött Csaba bácsi, hogy az őzike azzal, hogy elárulta, hogy a tavasz elé fut, nem közölte a célhely nevét vagy pozícióját, hanem csak a futásának az okát jelölte meg. Így a kérdező továbbra sem tudja, hogy hová fut az őzike, csak azt, hogy mi célból fut, azaz az őzike nem volt önellentmondásos, nem volt idióta, sőt, logikailag tökéletesen önazonos bírt maradni, tartotta magát a mondat elején meghatározott, elutasító formához. Ezért Csaba bácsi utólag, gondolatban elnézést kért az Őzitől.
Később aztán rájött Csaba bácsi, hogy mégis idióta volt az őzike, mert a Tavasz nem egy adott helyről érkezik, hanem egy elkerülhetetlen természeti jelenség, ezért a Tavasz kialakulása az őzike számára inkább tűnhet időbeni változásnak, mint térbeli folyamatnak, ráadásul nem egy adott koordinátából indul ki, hanem globális jelenség, ezért mégis csak értelmetlen hülyeséget csinált az őzike, kár volt futkosnia, egy helyben is maradhatott volna, a tavasz ugyanúgy elérte volna az őzikét, hogy az Isten baszná meg azt a buta fejét! "A faszért kértem elnézést egy képzeletbeli állattól egy fiktív történet miatt, holott mindvégig nekem volt igazam, amikor úgy éreztem, hogy valami nem kerek az őzike körül?!" - ostorozta magát az igazságos Csaba bácsi.
- Milyen betegség alakul ki több év munka után a vízvezeték szerelők és a gázszerelők körében?
- Nem tudom. Milyen?
- Csőlátás.
Az egyik könyvtárban évekig megtalálható volt egy könyv, a "FÉLELEM NÉLKÜL" című. Ez a könyv néha az "Ismeretterjesztő" könyvek között volt megtalálható, néha a "Pszichológia" között. Azután egyszer csak eltűnt. Valaki kikölcsönözte és nem vitte vissza? Nem. Az ok sokkal összetettebb: új könyvtári alkalmazottat vettek fel, egy kenyai származású férfit. Ugyanakkor új leltári címkét ragasztottak a könyvre, ami letakarta a könyvcím elejét, ezért a kenyai származású könyvtáros csak ennyit látott belőle: "ÉLELEM NÉLKÜL". Ezért a könyvet a "Dráma" polcra helyezte, mert eszébe jutott a gyermekkora, amikor napokig csak egy-egy gyökeret vagy hernyót tudtak rágcsálni normális étel helyett. Később, takarékossági okokra hivatkozva, egy Duracell-nyuszit vettek fel a könyvtárba raktárosnak, ugyanakkor még szélesebb leltári címkét alkalmaztak és a nyuszi az "ELEM NÉLKÜL" könyvcímet olvasva a könyvet azonnal áthelyezte a "Horror" polcra. Még most is ott porosodik.
Mint köztudott, az állatok különféle tulajdonságokkal rendelkeznek: a róka ravasz, a kismalac agresszív, a hangya nagyon szorgalmas és dolgos, míg a tücsök hedonista, a bagoly bölcs, a medve eléggé buta és lassú gondolkodású, a páva nárcisztikus, a farkast könnyű átverni, stb. Viszont ezeket a jelzőket kizárólag az emberek aggatták az állatokra, az állatok külseje és vélt jellemük, jobb esetben életmódjuk alapján. A valóságban köszönőviszonyban sincs a szerencsétlen állat azzal a tulajdonsággal, amit az emberek neki tulajdonítanak. Persze ezt az emberek is tudják, mégis úgy tesznek, mintha valóság lenne a fajspecifikus állatjellem. Talán azért, hogy a saját gyerekeiknek állatmeséket tudjanak alkotni, így lekötve néhány percre a figyelmetlen, szétszórt és buta gyerek figyelmét. Akkor az állatoknak nincsenek jellemző tulajdonságaik? Az állat csak egy állat, mindenféle jellem nélkül és csak a puszta életben maradás érdekli? Nos, nem. Az állatok nagy részének igen kiforrott, az adott fajra jellemző tulajdonsága van, csak éppen nem az, amit az emberek kitaláltak rájuk. Íme, itt a tudományosan bizonyított és a valódi állatokra jellemző tulajdonságlista:
Okos állat:
A legokosabb állat nem egyszerűen okos, hanem egyúttal bölcs, szinte filozófiai mélységekig képes eljutni a gondoltaiba mélyedve. Szinte biztos, hogy foglalkoztatja a világ eredete, a halál ténye, sőt, az erkölcs és a humor is szerepet kap gondoltai között. Ez az állat természetesen nem a bagoly (hiszen az ostoba madár örül, ha elkap egy egeret vagy ha köp egy nagyot, de hogy gondolkozna bármin is, az erősen kétséges), hanem az álkaszáspók. Pont azért tartózkodik hetekig látszólag tétlenül a hálója közepén, mert ilyenkor gondolkozik, általában annyira komoly és összetett dolgokon, amikre öt emberből talán kettő képes.
Féltékeny állat:
A legféltékenyebb állat a bálna. Ez azonban nem kedves vagy megmosolyogtató, bohókás féltékenység, hanem butasággal, dühvel, agresszióval társult, beteges állapot. A szerencsétlen élettársát állandóan vegzáló bálna minden ok nélkül, a legváratlanabb pillanatokban ilyen mondatokkal támad rá: "Hol voltál, te büdös kurva?! Mi a faszért mutogatod magad a többi állatnak?! Te csak oda úszhatsz, ahova én is veled megyek, rohaggyámeg! Szétbasz az ideg, geci!!!" Bizony, amit az emberek a bálna énekének hisznek, azok nem mások, mint ezek az agresszív, ostoba, alaptalan rágalmak. A bálna ilyenkor dühében ártatlan állatokat passzíroz a sziklafalnak, korallokat zúz porrá, szándékosan beleszarik az óceán legtisztább részébe.
Bosszantó állat:
A legbosszantóbb állatot az ember jól ismeri, mert a lányok első számú házi kedvence: a macska. Sokan úgy gondolják, a macska nem jól hall vagy annyira mélyen alszik, hogy lehetetlen kizökkenteni abból az állapotából. Ezért aztán az emberek torkaszakadtukból, több percen át hívják a macskát "cic-cicc, cica, cicuka" hívószóval vagy a nevét ismételgetve. Fogalmuk sincs, hogy a macska nem csak hogy kiválóan hall (sokkal jobban, mint a legérzékenyebb fülű ember), hanem már az elejétől fogva, száz százalékosan tisztában van vele, hogy őt hívják, miért hívják és kik hívják. A macska szándékosan, gonoszságból, előre megfontolt szándékkal bosszantja az embert és ennek legnagyszerűbb módja, ha közömbösnek, süketnek vagy debilnek tetteti magát.
Érzelmileg és anyagilag kihasználó állat:
Az ember társállata: a kutya. A kutya kiváló színészi képességével elhiteti az emberrel, hogy örül neki, hogy minden körülmények között kitartana mellette, hogy az ő számára a gazdája a példakép minden más ember közül, hogy örömmel fut az eldobott faág után, hogy szívesen fekszik a büdös gazdája mellé. Hatalmasat koppanna az ember, teljes lenne a döbbenete, ha tudná, közben miket gondol róla a kutyája és miket mond a többi kutyának. De nem tudja, sőt, a kutya azt is eléri, hogy az ember szinte beleszeressen és a legjobb, leghűségesebb barátjának tartsa. A kutyának egy kis színészkedésbe kerül, cserébe teljes ellátást, luxuskörülményeket kap a palira vett szolgától.
Önimádó állat:
A legönimádóbb állat kétségtelenül a bolha. Egész életét az erőemelés és az atlétika teszi ki, rendkívül büszke rá, hogy a saját magasságához képest mekkorát tud ugrani. Az abszolút érték fogalmát nem értékeli, mindent önmagához viszonyít: például az elefántot teljesen életképtelen, béna, szerencsétlen lénynek tartja, mivel ugrani sem tud, de a tigris ugrását is semmibe veszi, hiszen a saját magasságánál alig tud egy picivel magasabbra ugrani. A bolha állandóan saját combját nézegeti, simogatja, el van ájulva saját nagyszerűségétől. Kizárólag vért hajlandó inni, mert az biztosítja számára a legjobb kondíciót.
A legérdeklődőbb, legkíváncsibb állat:
Ez az állat mindent meg akar nézni, mindent meg akar hallgatni, legszívesebben mindent megfogna és szakadatlanul kérdezne, hogy azután a kapott válaszokból újabb kérdéseket alkothasson. A természettel teljes összhangban, mindenre reflektálva és mindenre reagálva élne. A sors kegyetlen fintora, hogy pont ez a csupa aktivitás, csupa szem, csupa fül, csupa kíváncsiság kis állatka olyan helyre született és olyan helyen él, ahol erre minimálisak az esélyei, sőt, még társaságba sem tud járni. Gondolom, kitalálták már, kiről van szó: ez az állat a bélféreg.
A heti menüben az volt olvasható a főétel előtti leves megnevezéseként, hogy kertészleányleves.
Poénkodtak is rajta a vicceskedők, hogy ugye, ha a csirkepörkölt csirkéből készül, a marhahúsleves marhahúsból, akkor a kertészleányleves nyilvánvalóan kertészleányból készül, hehehe...
Igen ám, de azt nem tudták, hogy a helyi vendéglőben a szakács nem más, mint Hannibal Lecter, ezért amit viccnek hittek, az nagyon is komoly.
- Mi a kábítószerélvezők felsőfokú képesítést adó tanintézete?
- A fűiskola.
- És mi az, ami még ennél is magasabb képzettséget ad?
- A donori képzés.
Híre ment egy faluban, hogy az egyik, egyébként is különc, magának való ember fekete-fehéren az ördöggel cimborál. Mivel a faluban zömében hívő, egyszerű emberek laktak, felkeresték a tisztelendő atyát, hogy vessen véget ennek a gyalázatnak, Isten nevében. A tisztelendő atya először nem vette komolyan a hírt, de miután egyre többen és egyre többször felkeresték, eldöntötte, hogy utána jár a dolognak. Mivel a megtérése előtt műszaki ember volt, ügyesen kamerákat rejtett el a gyanúsított férfi házában. Volt ám meglepetés! Kiderült, hogy vádak teljes mértékben megalapozottak voltak:
a férfit heti rendszerességgel felkereste Eördögh Imre, akivel közösen, egy korabeli videó-magnó segítségével, VHS kazettákról a Cimbora című TV-műsorból felvett adásrészleteket tekintettek meg egy fekete-fehér, Junoszt TV készüléken!
A nagymama reggel odafordul a kis, elkényeztetett fiúunokájához:
- Na, Majcika, kéj a kisz Majcika ed kisz dádás felvágottat?
Mivel Marcika szerette a Penny Dárdás felvágottcsaládjából a főtt tarját, ezért bólogatott, hogy igen. A nagymama is bólintott, de nem adott neki semmit. Amikor az unoka követelte a felvágottat, a nagymama így felelt:
- Még nem jött el az ideje...
Harminc évvel később Márton egy válogatott focimeccsen játszott, mint csatár, és nagyon jó helyzetbe került, amikor az ellenfél hátvédje elé állt és kegyetlenül felrúgta, majd két al-lábszárral a mellkasára térdelt és ököllel össze-vissza verte az arcát. Ezután vigyorogva megkérdezte a csupa vér Mártont:
- Emlékszel még a nagymamádra? Ezt ő küldte neked: dádás felvágott.
A gazdasszony befújja a konyhát légyirtóval. A legyek hamarosan nagyon rosszul érzik magukat, az egyik a hátán pörög, nagy sebességgel.
- Mi van, nem jól érzed magad? - kérdezi tőle a másik.
- Szerinted?! - szól dühösen a döglődő légy.
- Hát, én mondtam, hogy ne ide jöjjünk...
Két gyári munkás beszélget a szilvaaszaló szobában:
- Te, nézd már, mit találtam! Ez nem szilva!
A másik nézegeti, beleharap és lenyeli:
- Nem szilva, hanem mazsola... Gondolom, ez volt a korábbi termék.
- Nem hinném, mert az előbb találtam a gatyámban. - közli a humoros kolléga.
- Mit mond a rossz magaviseletű, iskolakerülő mikrokontroller, amikor rákapcsolják a PICKit4 programozókészüléket?
- Mit mond?
- Semmit, mert nem tud beszélni.
- De azért gondol valamit?
- Igen.
- Mit gondol?
- Azt hogy "Nem akarok tanulni, geci!"
- Mi történik Pinokkióval, ha hazudik?
- Minden hazugság után hosszabb lesz az orra és a végén már menni sem tud, mert orra esik vagy belefúródik az orra a talajba, mint egy dárda.
- Mi történik Orbánnal, ha hazudik?
- Újabb négy évre megválasztják és a végén teljesen tönkreteszi az országot, milliók élnek stresszes, depressziós légkörben egyetlen kretén miatt.
- Az évnek melyik dátuma a kis Bence kedvenc napja?
- Melyik?
- December 31, mert ekkor nyugodtan elmondhatja bárkinek, hogy a kedvenc, beteges szórakozása, hogy szeret belebújni a kormos kemencébe. Mondja is mindenkinek, hogy "Bújék!", "Bújék!" és ekkor nem verik meg érte, sőt, a többiek is kedélyesen visszhangozzák neki ugyanezt.
- Figyejjé mán, he!
- Na, mi van?
- Tudod hogy hívták Hámán Kató pasiját?
- A Dikkmán Jocót?
- Azt.
- Dikkmán Jocó.
- Mit mondanak a fizikusok a szeretet ünnepén?
- Mit mondanak?
- Nincs karácsony Kelvin nélkül.
Kellemes és Boldog Karácsonyi Ünnepeket Kívánunk
a Fidesz kormány tagjainak, az ő rokonaiknak, a baráti társaságuknak és a Fidesz minden hűséges szavazójának.
Egy humoros, kopaszodó, sőt szinte már teljesen kopasz, nem túl bizalomgerjesztő, 52 éves faszi bemegy a fodrászszalonba és visz magával egy Alain Delon fényképet, ami az akkor harmincas éveiben járó, jóképű, kék szemű színészt ábrázolja befésült hajjal, és miután beül a hajnyíró székbe, a képet mutatva így szól a fodrászhoz: "Pont ilyenre szeretném nyíratni a hajamat."
Előtte már mondták neki a haverjai, hogy ne csinálja, mert egyrészt nem egy nagy poén, értelmetlen is, azon kívül a fodrász sem fogja értékelni, csak égeti vele önmagát, hogy milyen debil, miközben jópofának hiszi magát, de nem az. Ő ennek ellenére megcsinálja...
Nagy meglepetés, hogy a fodrász bólint és csak annyit szól, hogy jól van. Negyed óra alatt elkészül. Hát a faszi pont úgy néz ki, mint Alain Delon a képen, de nem csak a haja pont olyan, hanem az arca is, egy az egyben! A haverjai csak úgy sárgulnak az irigységtől, nem is értik a dolgot, erre nincs semmilyen magyarázat...
Jézus végre másodszor is visszatér a Földre. Büszkén és diadalmasan néz szét, hiszen tudja, hogy a világ nagy része hitt benne és most már azok is hinni fognak, akik eddig nem tették. Igen ám, de akármerre néz, mindenütt kereszteket lát. Hát ez nagyon rossz emlék a számára, hiszen pont ilyen primitív kínzóeszközzel ölték meg őt magát is! Nem szent és nem magasztos dolgot lát benne, hanem kínt, szenvedést és mérhetetlen primitívséget. Attól való félelmében, hogy esetleg másodszor is keresztre feszítik, inkább gyorsan elinal és meg sem áll, amíg vissza nem ér az apukájához a stresszmentes Mennyországba.
A műsorvezető elmagyarázza, hogy akinek a vezetékneve valamilyen város-, falu-, vagy helyiség neve, az arra utal, hogy az ősei valószínűleg ott éltek. Például a Keszthelyi nevűek Keszthelyen, a Fehérvári nevűek Fehérváron, a Kibédi nevűek Kibéden, és így tovább...
Majd azt a feladatot adja a versenyzőknek, hogy írják le, honnan származhattak az Egri csillagok című regény írójának felmenői.
A vidéki versenyzők azt írták, hogy Gárdony, míg a budapestiek azt, hogy Agárd.
(Magyarázat: a vidékiek így mondják: "Az Egri csillagok írója Gárdonyi Géza.", míg a Budapestiek így: "Az Egri csillagok írója a Grádonyi Géza.")
Egy idős férfi rendszeresen dicsekszik a kocsmában:
- Én egész életemben nagyon férfias, erős, vonzó férfi voltam. Főleg fiatalabb koromban. Két fő tulajdonságom volt: kacér voltam és mimóza! Kacér, de nem kicsit kacér, hanem a lehető legkacérabb férfi! Szerettek is érte nagyon a nők és tisztelettel néztek rám a férfiak. Hát még az én mimózaságom! A nőknek is nagyon imponált, de a férfiak mindig csak a legnagyobb tisztelet hangján szóltak, ha ez szóba került! Az egész város tudta, hogy Jenő mimóza! És ez a két jellegzetesség együtt: a legkacérabb és legmimózább férfi! Nem csoda, hogy valósággal elém omlottak a nők és messziről megemelték a kalapjukat a férfiak! Rám vágytak a nők és elismertek, csodáltak a férfiak, egytől-egyig! Akkora nagy hírem volt!
A többiek nem igazán értik, de ráhagyják. Még hogy nők meg tisztelet... Vén bolond. Végül egyszer egy idegen rákérdez:
- Mondja már, Jenő bácsi, mit jelent az, hogy kacér és hogy mimóza?
- Mit jelentene? - csodálkozik az öreg - Hát honnan jött maga, hogy nem ismeri ezeket az alapvető szavakat?! Na, jó, elmagyarázom, ha már ennyire gyépés maga, fiam. A kacér az olyan ember, aki mindig sok pénzzel járkál, állandóan tud virítani, és nem tíz százalék borravalót ad, mint mások, hanem húszat, de legtöbbször harmincat! Hát ilyen kacér voltam én: mindig és mindenhol kicsengettem a harminc százalékot! Volt is respect!
- És a mimóza? - kérdezi az idegen, miközben az egész kocsma álla a padlón van a döbbenettől, mert évtizedek óta ismerik már az öreg szövegét, de egyikük sem gondolta volna, hogy ennyire mást ért a szó alatt, mint amit az valójában jelent.
- A mimózát már tényleg nem kellene magyarázni, mert azt mindenki tudja. A mimóza az, aki az autó sebességváltóját kettesből nem hármasba kapcsolja, hanem a harmadik fokozatot kihagyva, egyenesen bevágja négyesbe! Érti, kettesben jól kihúzatom a motort, csak úgy dübörög a kocsi, aztán ötven-hatvannál bevágom a négyest, oszt úgy elhúzok, mint a szél. Na, én voltam akkora mimóza, hogy néha kettesből egyenesen ötösbe váltottam és az autó egyszer sem fulladt le, úgy suhant, mint a szél!
Petőfi, kezében a verspapírral, kiállt a tömeg elé és zengő hangon, dagadó mellkassal, emelt fejjel, büszkén elszavalta a Nemzeti dalt. Azt a verset, ami reményei szerint felgyújtja a tüzet a szívekben, aminek hatására a nép ledobja a rabláncot és mindent elsöprő erővel szembeszáll elnyomóival.
Igen ám, de olyan nagy volt a zaj, fújt a szél is, az eső is esett, hogy szinte senki sem hallotta a verset. Csak néhány embernek tűnt fel a költő, akik így reagáltak rá:
- Óu, te! De kis gilisztás vagy!
- Ki ez a gizda?
- Vigyázzá' geci, 'mer megcsúszol oszt leesöl...
Illetve az egyik, közelben álló férfi, aki hallotta a vers címét, köpött egy nagyot, mert azt hitte, valami fideszes, nemzeti konzultációról van szó...
A hatalmas méretű és hatalmas erejű buzi meglátott egy forgalomirányító rendőrt amint éppen a forgalmat irányította egy elromlott jelzőlámpás útkereszteződésben. Igen ám, de a buzi erre azt hitte, hogy a rendőr éppen párkereső násztáncot jár, ezért megbaszta.
Teológus professzorok és nyelvészek átfogó kutatómunka eredményeként megállapították, melyek azok a testrészek, amelyeket a vallások fő alakjaival kapcsolatban a legtöbbször felemlegetnek az emberek.
Jézusnak a szíve.
Istennek a fasza.
A síró széplány így panaszkodik a legjobb barátnőjének:
- Átvert engem! Sokkal szebb, sokkal gazdagabb, sokkal okosabb férfiakat elutasítottam, csak azért, mert nem volt nekik előkelő származásuk... Ez meg azt hazudta nekem, hogy ősi, nemesi családnak az egyeneságú leszármazottja és még a neve is az ősi, patinás, nemesi rangját mutatja. És én hittem neki!
- Miért, hogy hívják?
- Durumliszt Dezső.
- És ez neked ősi, nemesi családnév?!
- Na igen, de ő becsapott, mert ipszilonnal írta, hogy Durumlyszt Dezső.
- Az más! Ezzel a trükkel valószínűleg engem is csőbe húzott volna... - ismeri el a barátnő.
Egy húsfeldolgozó anyagbeszerzője, egy fiatalember és Frankenstein arról beszélgetnek, jártak-e már úgy életük során, hogy valamit féreértettek.
- Én elmentem a másfél millió lép és Magyarországon rendezvényre, hogy majd jól bevásárolok belsőségből, erre mikor odaértem, nem volt ott semmi áru, csak egy csomó, elasztikus-rövidnadrágos, szikár férfi és nő, akik a helyszínen tébláboltak. - mondja a húsfeldolgozó anyagbeszerzője.
- Ki volt írva egy díszes ajtóra, hogy "Ingyen szopás!", de állt egy kidobó az ajtó előtt. Kérdeztem, mennyi a belépő? Azt mondta, hogy ingyenes a rendezvény. Bementem. Olyan sötét volt, hogy nem láttam semmit. Már vagy öt perce álltam a sötétben és próbáltam kitapogatni valamit, amikor valakik össze-vissza vertek és elvitték a pénzemet, de még a ruháimat is. Majd végül csak órák múlva engedtek szabadon. Mehettem véresen, meztelenül haza a hideg éjszakában. - meséli a fiatalember.
Végül Frankenstein következik:
- Mindig szerettem a szakmai kihívásokat, ezért nagyon megörültem a kiírásnak és elmenetem egy testépítő versenyre...
Bartók Béla, Kodály Zoltán és Liszt Ferenc versenyeznek, hogy kinek nagyobb a fasza. Mivel mutogatni nem akarják, lévén, hogy ők ennél sokkal kifinomultabb emberek, egyszerűen bemondás alapján hirdetnek győztest: mindenki leírja a cm-ben mért hosszt. A 28 - 29,5 - 32 értékek közül értelemszerűen a 32 nyer, aminek a boldog tulajdonosa nem más, mint Bartók. (Otthon gondolkodik, hogy vajon a többiek is csaltak-e, mert ő például 13 cm-t mért, mégis 32-t írt a papírra...)
Egy áruház reklámszövege:
"SPÓROLJ
25%-ot
Clubcard használatával!"
Igen ám, de Pista bácsi csak a nagybetűs, első sort olvassa el és így szól magában: "De rendesek ezek, hogy figyelmeztetnek! Már majdnem bementem és vettem valamit..." - ezzel megfordul és bevásárlás helyett hazamegy.
A Szilvia törlőpapír és a Tork törlőpapír versenyeznek, hogy ki tud eredményesebben elbújni. Szilvia egy nő melltartójába bújik, abban bízva, hogy ott senki sem fogja keresni, míg Tork egy torzonborz, szakadt, büdös hajléktalan végbelébe, ugyanezen megfontolásból. A kereső játékos elszámol százig, majd elkezdi keresni a két elbújt játékost. Fél óra után sem találja meg őket. "Szabad a gazda! Mondjátok meg, hol vagytok!"
Kiderült, hogy mindkét bújó beszorult és önerőből nem bírtak kijönni. "Segíts! Segíts! Húzz ki! Segítség!" - kiáltoztak.
Szilvia a melltartójából kiabált...
Tork a szakadtából üvöltött...
A Füles mackó című mese a kezdetek kezdetén félig felvételről és félig élőben ment: maga a bábfilm adott volt, azt vászonra vetítették és azt közvetítette a TV kamera (hiszen akkor még nem volt videómagnó a rögzítésre, csak így lehetett megoldani), míg a hangot élőben mondták rá a hangot adó színészek. A rendező nyugodt volt, hiszen többször is elpróbálták a teljes mesét, mire adásba került. Annál jobban meglepődött, amikor a mese betétdalát éneklő férfi ezt énekelte kissé remegő és elcsukló hangon:
"Kátyús Papa mond most néktek
Szép meséket, gyerekek..."
A rendező dühösen rohant át a hangstúdióba, el sem tudta képzelni, hogy keverhették össze a Füles Mackó és Kátyús Papa szavakat... Legnagyobb meglepetésére egy idősödő férfit látott, amint disznóölő kést szorított a szinkronszínész nyakához. Amint észrevette a rendezőt, rákiáltott:
- Én Kátyús Mihály vagyok! És ha ez az ember itten nem azt énekli, hogy "Kátyús Papa", hát istenemre mondom, elvágom a nyakát, de a többiekét is!
- Feltéttel kéri a hústálat? - kérdezi a pincér.
- Feltétlenül! - válaszol a programozó.
A programozó úgy értette, hogy mindentől függetlenül, azaz minden esetben kér rá feltétet, míg a pincér úgy értelmezte, hogy nem kéri a feltétet, ezért anélkül hozta ki.
A híres Nobel-díjas tudóst - akinek ráadásul két Nobel-díja is van: egyet fizikából kapott, majd öt évre rá egy másikat biológiából - meghívják az Oscar-díj átadó ünnepségre, mint meglepetés díszvendéget. Az alapötlet az, hogy senki sem tudhat arról, hogy a világ jelenleg egyik legelismertebb tudósa is jelen van az ünnepségen, hanem álszakállat viselve és elmaszkírozva beül majd a közönség közé és a műsorvezetők kihívják, mintha spontán történne a dolog, hogy a legjelentősebb Oscar-díjat adja át egy random néző, erre ő kimegy, mond egy pazar beszédet és amíg a közönség ámul, leveszi az álszakállat és vélhetően mindenki álló tapsban fog kitörni, felismervén a géniuszt.
A tudós benne van a dologban, a sminkesek felkészítik. Kap egy rejtett fülhallgatót, amin keresztül észrevétlenül beszélni tudnak hozzá a szervezők. A biztonság kedvéért, nehogy valaki mégis felismerje és ezzel tökre menjen a meglepetés, azt tanácsolják neki, hogy próbáljon meg úgy beszélni, mint egy átlagos, kevésbé iskolázott, egyszerű ember, ne pedig úgy, mint a világ egyik legnagyobb tudású zsenije. A tudós bólint és elindul a bejárat felé, kezében tartva viszi a szerszámos ládát, másik vállán egy kábelköteget. A bejáratnál észreveszi az őt méregető embereket és a biztonsági őröket, ezért így szól, jó hangosan:
- Ó, hogy az a jó kurva Isten baszná meg azt a kibaszott világot! Hogy a rák egye ki a belit az összes geci kutyának, aki ezt a fos melót kitalálta nekem, annak! Hát a faszom beleverem mán az ilyen tetves, rohadt életbe!
Kérdezi tőle a döbbent biztonsági ember, hogy kit keres és mi a probléma...
- Mi, mi, a retkes faszom, az! Az a probléma, baszd meg! Az, hogy a létrát meg nem hoztam... !
Ekkor szólnak neki a fülhallgatón keresztül, hogy nem így gondolták, félő, hogy túljátssza a szerepét és feltűnést kelt, csak arra gondoltak, hogy ne használjon szakszavakat, amikből kiderülhet, hogy ki ő valójában.
- Oh, pardon... - szól a tudós és csendben lépked tovább a nézőtér felé.
- Mit mond a kétszázforintos anya a rendetlenkedő, a figyelmeztetések ellenére is mindig újra és újra elguruló, ötvenforintos gyereknek?
- Mit mond neki?
- Fiam, te nem vagy százas!
- Tisztelt uram, szeretnék engedélyt kérni öntől, hogy a leányának udvarolhassak! - áll a nagy tekintélyű apa elé az udvarló.
- Fiam, mi a lányunkat nagyon okosnak, nagyon műveltnek és világlátott embernek neveltük, aki képes önálló döntéseket hozni. Ezért ne tőlem kérje az engedélyt, hanem tőle magától. Viszont az közlöm, hogy igen nehéz dolga lesz, mert a lányunk nagyon igényes és nagyon magasak az elvárásai. De tudja mit? Próbálja meg elkápráztatni valamivel, adjon bele mindent! - biztatja a jólelkű, de korrekt apa a fiatalembert.
Erre az udvarló elővesz egy brutál fényerejű, katonai LED lámpát és a belépő lány szemébe világít közvetlen közelről.
Egy embert elfognak az ellenséges csapatok és bizony nincs mese, úgy döntenek, hogy kivégzik. Viszont a parancsnoknak jó a kedve, ezért azt mondja a szerencsétlen fogolynak, hogy kiválaszthatja, milyen halálnemmel akar meghalni. Az ember úgy érzi, hogy egy ravasz válasz segítségével megmenekülhet, ezért azt mondja:
- A golyó nem jó, ne pazarolják rám a drága lőszert, az akasztás gusztustalan, a kést szeretem, így az nem büntetés lenne nekem, hanem élvezet... Tudják mit, vitéz urak? A választásom az, hogy úgy kívánok meghalni, hogy faljon fel engem élve egy komodói varánusz!
Ezzel elégedetten karba teszi a kezét és még vigyorog is, mert tudja, hogy megmenekült. A parancsnok viszont komoly képpel bejegyez valamit a naplójába, majd az emberre néz és csak ennyit szól:
- Jövő héten...
Általában minden nagyobb lakótelep életében előfordul, hogy bizonyos gyakorisággal odaköltözik egy antiszociális ember, aki fittyet hányva a többiekre, képes szombat reggel hét órakor ütvefúróval fúrni a betont vagy hétköznap, hajnal 2-kor az üvöltöző, tök részeg haverjaival zenés-táncos bulit tartani a lakásban, esetleg elképesztő bűzt fenntartani a lakásában, ami elárasztja a teljes lépcsőházat, vagy éjszaka, részegen veszekedni, üvöltözni a világgal. Ezek, sajnos, szinte már megszokott dolgok. Viszont a közelmúltban olyan eset történt, ami még a legnyugodtabb és legtoleránsabb emberekből is indulatokat váltottak ki:
Gábor bácsi vett egy nagyon hangos, nagy teljesítményű, D-osztályú hangerősítőt és hozzá méretes hangdobozokat. Ezután lejátszásra állította a hangeszközét és Gryllus Vilmos - Harkály kopogat című számát végtelenítve, teljes hangerőn hallgatta megszakítás nélkül, napokon át. Először a lakóközösség ki akarta kapcsolni a feszültséget a villanyóránál, de Gábor bácsi ravasz szakember volt: beszerzett egy szünetmentes tápegységet és egy aggregátot, így semmire sem mentek az áramtalanítással. Végül a kommandósok a lakásba törve a földre gyűrték Gábor bácsit és kikapcsolták a hangerősítőt. Gábor bácsi még ekkor is a
"Harkály kopogat!, Harkály kopogat!, Harkály kopogat!, ..." mondatot üvöltötte, eltorzult fejjel.
- Meséltem már azt a viccet, amikor egy ember egyszerre egy csomó egeret csatlakoztatott a számítógépéhez?
- Amikor a gyerekek veszekedtek rajta és egyiknek sem engedte végül az egérhasználatot, hanem csak ő használhatta?
- Igen.
- Igen, azt már tetszett mesélni.
- Na, nem baj. Elmondom újra. Na, szóval: egy embernek volt három gyereke, mindháromnak egy-egy barátja, sőt, az egyiknek kettő. Ez összesen három meg négy az hét gyerek! Meg az ember. Ja, mert hogy az volt a gond, hogy a gyerekek összevesztek azon, hogy ki mozgassa a számítógép egeret. Az ember vett egy nyolc portos USB HUB-ot, tudod, ilyen USB elosztót, hogy bedugod a gépbe, nem a mosógépbe, hehehe, hanem a számítógépbe, mert gép-gép, az igaz, de nem mindegy, hogy mosógép vagy számítógép. Na, bedugod a gépbe, a számítógépbe és akkor egy USB helyett van nyolc. És azután az ember beledugott nyolc vezetékes egeret. Ugyanabba a számítógépbe. Az elosztó segítségével. Így minden gyereknek lett saját egere, plusz az embernek is. Elkezdték mozgatni, de mindegyik másfelé. Gondolhatod, szuperponálódott a sok egér mozgásvektora, abból valami eredő mozgás kijött ugyan, de nem sok értelme volt, ráadásul össze-vissza kattintottak is a gombokkal. A gyerekek először csak kiabáltak, aztán például Lacika meghúzta Irénke haját. ...Ja, nem. Irénke húzta meg Katika haját. Igen. Így volt. Mert a lányok inkább hajat húznak a fiúk inkább ököllel ütnek. Valahogy le kellene szoktatni őket az agresszióról. Az ember meg megunta és megtiltotta a gyerekeknek, hogy az egerekhez nyúljanak. Csak ő használhatta. Ott volt a HUB és a nyolc vezetékes egér, és egyedül ő használta, senki más. Még váltogatta is, hogy mikor melyiket használja. A gyerekek meg sírtak. Hát nem volt valami vidám a délelőtt. Azután a gyerekek megunták, elmenetek, de az ember is megunta, kikapcsolta a gépet. Hát, ez volt a vicc, itt a vége!
- Ha-ha-ha, ez nagyon jó volt. Már sokszor hallottam, már sokszor el tetszett mesélni nekem, de mindig jót nevetek rajta!
- Te legalább érted a viccet, tessék, itt egy kis csoki.
- Köszönöm szépen!
A romantikus, szeretethiányos fiatalember nézegeti a társkereső hirdetéseket és nagy örömmel tölti el, amikor a következő ismerkedő szöveget olvassa: "Bújós lány, hasonló igényű fiút keres!"
Fel is veszi a nővel a kapcsolatot és megbeszélnek egy találkozót. A nő ragaszkodik hozzá, hogy egy erdőben találkozzanak, még meg is jegyzi a nő, hogy gondolja, a férfi is örül ennek.
Végül kiderül, hogy a nő megszállottan szeret elbújni, volt már, hogy napokig, hetekig keresték és amikor már azt hitték, hogy elrabolták vagy meghalt, akkor hirtelen "Bú!" és "Bakk!" kiáltásokkal előjött és kegyetlenül röhögött rajta, hogy mennyire megijedtek és meglepődtek a többiek. Hát így értette azt, hogy ő bújós lány! Máskülönben egy érzéketlen, pokróc csaj volt és már az első randin megfenyegette a fiatalembert, hogy ha nem tud úgy elbújni, hogy ne találja meg tíz percen belül, akkor ezzel a baltával fogja agyonbaszni, ni - és megmutatta a hátizsákját: valóban csak egy balta volt benne.
A Balatonföldvári Hajózástörténeti Múzeum felől ha Balatonszárszó felé sétálunk, egy jó nagy mezőn kell átvágnunk. Így tett a viccünk főszereplőjét képező nő is, ám, mivel először járt arra, fogalma sem volt, merre van arccal. Még szerencse, hogy pont arra ugrándozott egy aranyos kisnyuszi, akit meg tudott kérdezni:
– Mondd csak, nyuszika, mi van erre?
– Szárszó, Őszöd, fogd be aszád.
Egy férfi egy étteremben beszélget egy nővel, ez az első randijuk. Az egyik kérdés, ami ilyenkor gyakran előkerül, hogy kinek mi a hobbija. Ez a férfi viszont nem meri bevallani, hogy ő szabadidejében bizony beszív, kimegy a temetőbe, és ott a vicces neveken röhög! Azt kamuzza inkább, hogy origamizni szokott.
Egy rendkívül kövér gyereket a szülei sehogyan sem tudnak leszoktatni az állandó zugevésről. Már nagyon aggódnak az egészségéért, ezért nagyon megörülnek, amikor egy ismerős anyuka felajánlja, hogy elviszi a gyereket egy fogyitáborba. El is utazik a fogyitáborba ez a kövér gyerek, és amikor visszajön, a szülei alig ismernek rá, ugyanis 10 kilót fogyott a kéthetes tábor alatt! Pedig ez nem is egy fogyókúrás tábor volt, hanem egy tábor fogyatékos gyerekek részére. De ott ez a kövér gyerek olyan jól összebarátkozott a speciális nevelési igényű Jenőkével, hogy egész nap csak fogócskáztak, el is felejtette megenni a csokiját a kövér gyerek!
A perverz papi regisztrálni akart az onlyfans-re, de rosszul ütötte be a honlap címét, onlyfans.com helyett onlyfans.hu-t írt, így nagy meglepetésére csak egy magyar ventilátor-nagykereskedés honlapja jött be!
Unikumos Szigfrid szokásához híven a gitárját pengeti, egy új dalon törve a fejét, mely első nekifutásra így szól:
„Van, olyan, hogy kesztyű, azt a kézre húzzák, jee-jee-jeee,
Van, olyan, hogy lábtyű, azt a lábra húzzák, jee-jee-jeee.
Van, olyan, hogy kütyü, azt a kűre húzzák, jee-jee-jeee,
És van olyan is, hogy tyű! Azt meg csak húzzák-húzzák-húzzááák!
Jejeje.”
(A vicc mesélésekor nagyban növelhetjük a komikum fokát azzal, ha el is kurjantjuk magunkat, hogy „Tyűűű...”, és tényleg megpróbáljuk olyan hosszan elhúzni, míg a fejünk is bele nem lilul.)
A perverz papi egy hétköznapi délutánon szokásához híven a szépségipari szakközép előtt ácsorog, és lesi a tanítás után kirajzó lányokat. Egyikük különösen megtetszik neki, ezért egyből a nyomába szegődik, és bókokkal halmozza el.
– Jaj papi, hagyjon már, rohannom kell a körmöshöz! – így a lány.
– Bezzeg az én időmben! Nem a lányok mentek a körmöshöz, hanem a körmös találta meg az ilyen pofátlan csitriket, mint magácska! Na alá szolgálja!
Egy család kimegy a strandra. Miközben sorba állnak a jegypénztárnál, a kisfiú kisírja, hogy vegyenek neki egy kishajót. Amikor végre bejutnak, rohan is be a medencébe újdonsült szerzeményével, ám csalódottan látja, hogy az egyből lesüllyed a medence fenekére. Szólnia kellett hát az apjának, hogy hozza fel neki, aki ettől nem volt túl boldog, mert szívesebben iszogatta volna inkább a sörét a parton. (A félreértések elkerülése érdekében a vicc mesélésekor mindenképpen hívjuk fel a hallgatóság figyelmét arra, hogy a hűsítő italról van szó, nem a töltényről.)
Kifelé menet be is tér az apuka az árushoz, és kérdőre vonja:
– Miféle bóvlit adott el nekem maga ilyen pofátlan áron?! (A félreértések elkerülése érdekében a vicc mesélésekor mindenképpen hívjuk fel a hallgatóság figyelmét arra, hogy az édesapa a termék túlárazott mivoltára gondolt, hiszen nem tudta az eladó nevét, így azt sem, hogy Áronnak hívják-e.)
Az eladó forgatja egy kicsit a kezében a kishajót, majd így szól:
– Ez a kishajó kéremszépen, teljesen rendeltetésszerűen funkszionál.
– Ezt meg hogy érti?
– Mert ez kérem, a Titanic!
– Ja, az más.
Két kofaasszony beszélget a piacon:
- Szeretném lekötni a gyerekem figyelmét valami jó kis végtelen ciklussal... Nem tudsz egy jót?
- Nehogynem! Mondd el neki a következőt:
- Ki vagy te, jóbarát?
- Ljubisa Samardzic vagyok!
- Á, ugyan már! Ezt bárki mondhatja...
- Csakhogy én nem vagyok bárki, sőt, akárki sem vagyok.
- Miért, (És ezután kezdjük az elejétől...)
Megkérdeztem Jackie Chan-től:
- Csennél-e a levesemből?
Azt felelte Jackie Chan,
Nem cseni el levesem:
Ő ételt nem, csak dzsekit csen.
Illetve ennek egy Mandarin nyelvjárású változata:
Megkérdezték Jackie Chan-től,
Csenne-e a málnadzsemből.
Azt felelte Jackie Chan,
Ő dzsemet nem, csak dzsekit csen.
Az idős zárdavezetőnő feldúltan keresi Tinódi Lantos Sebestyén rokonát.
- No, mi a gond? - érdeklődik a rokon.
- Az, kérem szépen, az, hogy a maguk rokona bizony a csúnyáját mutogatta a növendékeknek!
- Mit tetszik érteni az alatt, hogy a csúnyáját? Fogalmazzon pontosan, ez egy jegyzői és könyvkötői hivatal, itt nincs helye homályos célzásoknak.
- Hát, kérem, akkor én megmondom kérem: a péniszét. Azt mutogatta!
- Azt bárki mondhatja... - tárja szét a kezét a rokon - Kegyed személyesen látta?
- Én sajnos nem, - ismeri be a zárdavezetőnő - de a növendékek több ízben is láthatták, Isten kegyelméből, ...akarom mondani, már többedszer elszenvedték eme traumát.
A rokon, látva, hogy a helyzet komollyá válhat, félrevonja a felügyelőnőt és németül szól hozzá:
- Geben Sie ihm nach, bedenken Sie, er ist bereits 45 Jahre alt, und ihm bleibt nicht mehr viel Zeit im Leben. Lassen Sie ihn ruhig mit seinem besten Stück prahlen.
- Mikor csalódik legnagyobbat a buzi?
- Amikor elmegy, hogy belépjen a Botafogó táncegyüttesbe és kiderül, hogy a bota az nem a boka népies neve.
A válóperes ügyvédnél többen is várakoznak. Megszólal a cigány:
- Agy, ki raj!
- Katón át... - szól félhangosan Kató, aki úgy érzi, a férje csak átnéz rajta, ..de nem folytatja tovább.
- Nem adunk. - tájékoztatja az unalmában kártyázó csoport egyik tagja a többieket.
- Ha nem adsz...! - fenyegetőzik a cigány az öklét mutogatva egy nyugdíjas néni felé.
- Szakítunk? - érkezik meg mosolyogva a jól szituált ügyvéd és a sor elején ülő házaspárra néz.
- Szakíts, ha bírsz! - dohog dühösen a feleség a bólogató férjére nézve, mert valami okból ellenzi a válást. Pedig nem szereti a férjét, biztos csak a pénze miatt akar vele maradni.
- KITT, kívánsz? - suttog karórájába a már korosodó és szenilis David Hasselhoff.
Mórickáék azt a házi feladatot kapják, hogy írjanak fogalmazást arról, milyen impressziók érik őket, miközben reggelente beérnek az iskolába. Móricka reggel, induláskor a kezébe veszi a vonalas füzetet és egy grafitceruzát, így megy az utcán, hogy fel tudja jegyezni, ha lát vagy hall valamit. Hát ahogy lépked, a buszmegálló mellett észrevesz egy hányást, valószínűleg egy férfi túl sok alkoholt fogyasztott az éjszaka és a kocsmából hazafelé menet, szörnyű rosszullét után végre könnyíteni tudott magán. Na, Móricka felírja a füzetbe, hogy "róka". Ezután a játék- és sport bolt kirakata előtt halad el, még meg is áll, mert észreveszi, hogy a kirakatban egy szép, nagy, fa szán van kiállítva és az ára 39999 Ft. "Apjuk faszát, a sok buzi köcsögnek," - véli hallani nagybátyja hangját - "a faszért nem írják ki, hogy 40 eFt. Buziskodnak itt ezekkel a kilencesekkel, egy kretén kitalálta, a többi meg majmolja és így megy már évtizedek óta! Hogy idegesít ez a sok faszság, hogy basznák meg az anyjukat 99999-szer!" Persze a nagybátyja nincs ott, ezért csak úgy tűnik, mintha hallaná a hangját, de valószínűleg ugyanezt mondta volna a nagybácsi is, ha tényleg ott lett volna. Móricka felírja a füzetbe, hogy "fa szánkó". Majd a focipálya mellett halad el, ahol a Fidesz mezekben pompázó focisták havi nettó tíz-tizenöt millió forintért éppen gyakorolnak. Az egyik kapura lő, de a labda a felső kapufa felett eltűnik a távolban. "Fél méterre mellétalált!" - örvendezik a kapus. Móricka beírja a füzetbe: "Fél méterre mellétalált!"
Végül odaér az iskolába. Ekkor az igazgató úr lép a terembe egy ismeretlen férfi társaságában. Az igazgató úron látszik, hogy alig bírja visszafojtani a nevetését, nem is igazán sikerül neki, ezért az az eredmény, hogy félhangosan, nyüszítésszerűen kuncog. Majd a gyerekek felé fordulva így szól:
- Az a helyzet, hogy a nyelvtan tanárnőtök, Kovács Béláné Zsuzsika, reggel aorta repedést kapott és azonnal meghalt, azaz életét vesztette, gyerekek. Úgyhogy a nyelvtan óra elmarad, húzzatok haza! ...Ja, hogy azután is lesznek óráitok... Akkor maradjatok itt. De csend legyen!
- Hé, geci, te réz vagy? - kérdezte a cigánybanda egyik tagja a terminátort.
- Az álcám - az élő szövet - egy férfit utánoz, ezért nem lehetek Teréz - felelt kimérten a terminátor - Mi egymás között ezt a testépítő típusú modellt, ami én is vagyok, Arnoldnak nevezzük.
- Nem értelek téged, geci, de viszünk a telepre, oszt kapok érted vagy húszezret, haljak meg! - mondta a cigány.
- Ebben tudok segíteni, ez a fő tevékenységi profilom. - mondta őszinte örömmel a terminátor.
- Nézze, maga a történet nem rossz, valószínűleg leköti a tíz év alatti gyerekeket, de a nevek nem tetszenek, valahogy nem illenek a karakterekhez... - csóválta a fejét a műsorszerkesztő.
- Pedig szerintem nagyon is, hogy illenek és kedves, szép nevek! - szólt közbe az író.
- Hát már ne is haragudjon - emelte fel a hangját a szerkesztő - de ezek kimondottan béna nevek! Hogy lehet egy idős, kedves, nyugdíjas bácsinak olyan nevet adni, hogy Galabvérű-Szárcsa Radula?! És a feleségének, a szintén kedves, szimpatikus, nyugdíjas néninek azt, hogy Szarosseggszőr-Basznaki Kloáka?! Hogy tudnak ezzel azonosulni az óvodás és kisiskolás gyerekek?! Ki sem tudják mondani!
- Le vannak szarva a kisiskolás gyerekek! - mondta most már az író is dühösen - Ha nem tetszik nekik, ne nézzék! Kapcsoljanak át másik csatornára!
- Milyen másik csatornára?! - csapott az asztalra a szerkesztő. - Ez az egy adó van, a Magyar egyes, ráadásul hétfőn adásszünet van. Talán tíz év múlva lesz a kettes csatorna is, de az még nem biztos... Meg egyébként is! A maga célközönségéről van szó! Nem mondhatja azt, hogy ha nem tetszik, nézzenek mást. Ha lenne más, akkor sem beszélhetne így. De nincs is! A főszereplő állat, a beszélő vizsla neve meg, hogy Buzyváry Sebesfaszú Rudolf... A cicák pedig, hogy Cigány és Gecis... Ez botrány! Majd én átírom a neveket, a többi maradhat úgy, ahogy van.
Így történt, hogy a szereplők a gyerekek számára sokkal könnyebben megjegyezhető és kedvelhető Károly bácsi, Vilma néni, Frakk, Lukrécia és Szerénke neveket kapták.
Olimpiai döntőt játszik a magyar vízilabdacsapat. Hatalmas a tét, a levegőben szinte harapni lehet a feszültséget. Népes magyar szurkolói különítmény is képviselteti magát több városból is, melyek nevét molinókra is felírták. A meccs vége előtt 10 másodperccel döntetlen az állás. A magyar sztárjátékosnál a labda, készül a kapura lövésre. Mint ilyenkor mindig, most is felpillant szeretett közönségére, hogy erőt meríthessen a szeretetükből. A tekintete viszont pont ilyen feliratú molinókra téved, hogy "Kocsord" meg "Böhönye". Előbbiről egyből eszébe jut a magyar internet hőskorának egyik első sztárja, Szalacsi Sándor, a másik városnév meg önmagában is vicces. Úgyhogy olyan röhögőgörcsöt kap, hogy telemegy az orra-szája vízzel, úgy kell kimenteni a medencéből, mert majdnem megfullad!
Így a meccs végül a hosszabbításban dőlt el.
Gyakran mondjuk: "Mintha csak tegnap lett volna!"
És gyakran tényleg akkor volt.
Egy nő a mezőn sétálva megpillant egy aranyos kisnyuszit. Kedvesen el is kezdi mondani neki a jól ismert mondókát:
- Egy, kettő, három, négy, te kis nyuszi, hová mégy?
- Semmi közöd hozzája, fogjad be a pofádat. - Válaszolta neki a nyuszika.
Két háziasszony azon rivalizál, hogy kinek jobb fej a férje.
- Az én uram 20 év alatt egyszer sem emelt rám kezet! - így az egyik.
- Az enyém már sokszor - így a másik, van is nagy elképedés másik részről - De még egyszer se sújtott le! - folytatja.
Unikumos Szigfrid, a híres slágergyáros épp a buszon utazik, majd amikor közeledik úti célja felé, az ajtóhoz megy, hogy gombnyomással jelezze leszállási szándékát. Ezt viszont észreveszi egy öreg néni, felpattan az ülésről, odasprintel az ajtóhoz, és gyorsan megnyomja ő a gombot.
Szigfrid elgondolkodik ezen, majd amint leszállt, elkezdi pengetni a gitárját, és ezt énekli:
- Az emberek szeretnének változást előidézni a világban, jeee, jee, je,
Ezért a buszon megnyomják a leszállásjelző gombot, jeee, jee, je!!!
Az emberek szeretnének változást előidézni a világban, jeee, jee, je,
Ezért a zebránál is megnyomják a lámpazöldítő gombot, jeee, jee, je!!!
- Mit csinálnak a homoszekszuális férfiak a kánikulában?
- Nem tudom, kérlek, áruld el!
- Elmennek Gyulára.
- Mit mondanak a kolontári lakosok a kánikulában?
- Nem tudom, kérlek, áruld el!
- Felforr a zagyvizem.
- Melyik a leginkább COVID-kompatibilis állat?
- Nem tudom, kérlek, áruld el!
- A csiga, mert az mindig otthon van.
Először is: Csaba bácsi mindig úgy értette, ezért úgy tudta, hogy nem Kaponyányi, hanem Koponyányi.
Másodszor: nem úgy képzelte el, hogy Koponyány az egy település, ahonnan származott Monyók valamelyik felmenője és ezért lett a családneve Koponyányi, hanem a koponyányit úgy képzelte el, mint egy mennyiségjelzőt, azaz hogy a "Mekkora?" kérdésre felel, hogy pont akkora, mint egy koponya, azaz koponyányi.
- Mi az oka annak, hogy pár óra alatt fel bírták törni a volt Szovjetunió összes, titkos adatbázisát?
- ?
- Az, hogy bár mindegyik számítógépet jelszóval védték, de mindegyik gépen ugyanaz volt a jelszó: "Prochnyy Mir".
Dénest meghívják az egyik kolléganőjének a születésnapjára. Dénes megpróbál mindenkin túltenni: amikor megtudja, hogy az egyik kolléga tortát fog vinni, ő is készíttet tortát, de kétszer akkorát!, amikor hírét veszi, hogy valaki 31 szál virágból álló csokrot akar adni a 31 éves ünnepeltnek, ő 33 szál virágot visz és rá is íratja a szalagra, hogy "31+2"!, a hír hallatán, miszerint az egyik vendég saját készítésű marhapörköltet fog vinni, ő bográcsban készült marhapörköltet visz, császárszalonna darabokkal.
Az ünnepelt csaj nem is igazán érti, mi ez a felhajtás, nem tudja, hogy ez nem róla szól, hanem arról, hogy Dénes, a többiekkel rivalizálva, megpróbál mindenben a legjobb lenni, olyan áron is, hogy az ötleteiket ellopva tönkreteszi a meglepetéseiket. Nem úgy a többiek! Ők értik, miről van szó, nagyon is értik, és mivel irigyek Dénes sikereire, a buli után elkapják a kapatosan hazafelé tartó Dénest, jól megverik és egy ollóval lenyírják a szakállát.
Kevesen tudják, hogy a '70-es években a lengyel bábfilm-gyártás azzal a feltett szándékkal készített mesesorozatot, hogy az addigra túlságosan szemérmessé váló, lengyel fiatalok barátkozzanak meg a gondolattal, hogy az oly mértékben takargatott szerveik is hozzájuk tartoznak és tekintsék azokat természetes dolgoknak. A bábfilm eredeti címe Faszos Macsó volt és egy elhízott, 40 éves, szőrös férfiról szólt, aki különböző szabadidős sportintézményekben próbálta elcsábítani az ott edző nőket vagy ha ez nem sikerült - márpedig nem sikerült - akkor perverz módon, a fejét eltakarva, péniszét kézben tartva mutogatta magát nőknek, férfiaknak, de leginkább gyerekeknek. A film betétdala így szólt:
Faszos Macsó mond most nektek szép meséket, gyerekek.
Lekonyuló szép faszomnak köszönhetem nevemet.
Kedvencem a kis kéz, s más finom falatok,
De azért szerettek? ...hiszen nektek dagadok...
Zumba-zumba,
Zumba-zumba,
Zumba-zumba,
Aerobic!
Zumba-zumba,
Zumba-zumba,
Zumba-zumba,
Aerobic!
- Mit mond a jónevű nőgyógyászati magánklinika főorvosa a kisnövésű asszisztensnőnek, miközben terhességmegszakítást végeznek az egyik páciensen?
- Kaparj kurta, neked is lesz!
(A kolléganő ugyanis nemrég megosztotta a főorvossal kínos titkát, hogy teherbe esett, de jelenleg nem kíván magyar magzatgyermeknek életet adni. A jólelkű főorvos úr pedig felajánlotta, hogy a sokéves kiváló együttműködésre való tekintettel ingyen elvégzi az amúgy meglehetősen borsos árú beavatkozást.)
- Szia, nagypapa!
- Maga kicsoda?
- Hát nem ismersz meg? Az unokád vagyok, Eszterke!
- Milyen Eszterke?
- SzilvEszterke!
(Tudniillik az unoka eredetileg kislányként látta meg a napvilágot, ám nemváltó műtéten esett át, azért nem ismerte meg a nagyapja. Plusz mert erősen demens is.)
A Városligetben nagy vásári forgatag zajlik. Sok család ki is látogat kikapcsolódni. Vannak gyerekprogramok, étel-ital, lufihajtogató bohócok és olyan utcai pantomimesek is, akik addig nem mozdulnak, amíg valaki pénzt nem dob a kalapjukba. Az egyik kisgyerek azonban már igencsak besokallt az őt ért rengeteg ingertől, olyannyira, hogy már üvöltözni és toporzékolni sem maradt ereje, csak hasra vágta magát a betonon, mintegy fekvősztrájkot tartva. Arra megy egy öreg néni, és a botjával megbökdösi a gyereket:
- Ez itt meghalt, vagy gyűjti a pénzt?
Egy rendkívül kövér nő jelentkezik egy multicég álláshirdetésére, ahol fiatalos csapatukba keresnek dinamikus munkaerőt. Az interjúztató fel is teszi neki az ilyenkor gyakran elhangzó kérdést:
- Mit gondol, miért Ön lenne a legalkalmasabb erre a pozícióra?
- Mert szeretem a kihízásokat!
- Mi a burkolómester kedvenc hónapja?
- Nem tudom, kérlek, áruld el!
- Hát a MÁJus!
- Hát persze, gondolhattam volna! Hiszen akkor általában jó idő van ehhez a nehéz, gyakran szabadban végzett munkához, ráadásul az emberek is kedvet kapnak a felújításhoz, így akad megbízása bőven, ezáltal pénze is.
- Dehogyis, te hülye! Azért, mert van benne MÁJ, a burkolómesternek pedig ez a kedvenc étele, rengeteget be is burkol belőle!
Gedeon, az egyetemi hallgató udvarolni kezd a mutatós, de nem túl iskolázott takarítólánynak. A románc szépen alakul, ám egy este a lány nagyon mérges lesz, amikor meglátja, hogy Gedeon a közösségi oldalon betetszikezte egy évfolyamtársnője pusztán szakmai jellegű bejegyzését. Mivel azt az estét történetesen külön töltik, a lány az üzenetküldő alkalmazásban fejezi ki nemtetszését:
- Ki vaglak!
Mire Gedeon:
- Nem wok én fa! (Ugyanis már régóta eszmecseréket folytatott a mesterséges intelligenciával, hogy az adjon neki olyan egyszerű paneleket, amelyeket különböző élethelyzetekben alkalmazhat a szofisztikáltabb beszédmódra kevésbé fogékony egyénekkel folytatott interakciói során).
Megtörtént eset:
Postán előző nap nem működött a PayPass fizetési lehetőség és az egyik postai dolgozónő átkiabálva a helyiségen érdeklődik a kolléganőjétől:
- Tudnak már fizetni bankkártyával?
A kolléganő, visszakiabálva, válaszol:
- Bedugva jó, érintve nem jó! - majd rájőve a mondata vicces felhangjára, hozzáteszi: - Érted?
Ekkor a postán várakozó, mintegy harminc ügyfél közül egy korosodó férfi, borízű hangon nyugtázza:
- Mindenki értette.
"Az Isten szerelmére!" - szokták mondani, de vajon tudjuk-e, ki az Isten szerelme? Bármilyen meglepőnek tűnhet elsőre, Isten szerelme egy bálna. Méghozzá azért, mert Isten oly hatalmas, annyira nagy, hogy a szerelme sem lehet kicsi, sőt, csakis a legnagyobb élőlény méltó hozzá, azaz egy bálna, méghozzá a bálnák közül is a legnagyobb példány.
- Mi a neve annak a technikai megoldásnak, amikor egy számítógépet úgy tudunk megjeleníteni a saját gépünk monitorján és úgy tudjuk kezelni azt, mintha az adott gép előtt ülnénk?
- Távoli asztal.
- És hogy nevezik ugyanezt Argentínában?
- Messi asztal.
A nyugdíjas házaspárból a mama elhatározza, hogy ma este főtt tojást esznek vacsorára. Megkérdezi a férjét, hogy jó lesz-e neki, de az csak megszokásból válaszol, hogy igen, de valójában oda sem figyel. Mikor elkészül a tojás és ehető hőmérsékletűre hűl, a mama a konyhából bekiabál a szobába a papának, hogy jöhet enni. Emez oda se figyel, mert néz valamit a TV-ben. Eltelik félóra, a mama már tök ideges, hogy ő mindig csak főz, most, takarít, a férjét meg még az sem érdekli, hogy megegye a már elkészített ételt. Mérgesen feltépi a szobaajtót és csípőre tett kézzel megáll az ajtóban:
- Papa, most aztán gyere és edd már meg a tojásodat! Már így is teljesen kihűlt!
- De én azt nem szeretném... - motyogja az öregember zavartan.
- Na, most már aztán elég legyen, vén hülye, direkt neked csináltam! Nem fogok én könyörögni: öt perced van rá, hogy megedd, különben kitöröm a nyakadat, te szarházi! - ezzel becsapja maga mögött az ajtót.
Az idős ember mérlegelni kezd: ő 57 kg, a felesége 130. Neki el van meszesedve minden ízülete, a felesége fiatalabb tíz évvel és sokkal jobb erőben van. Az eszébe sem jut, hogy csak viccből mondta ezt neki, mert érződött az asszony hangján, hogy nagyon mérges. Ezért a papa remegő kézzel és a fájdalomtól könnyes szemekkel kifejti a ráncos zacskójából a heregolyóit, késsel elvágja a nyúlványokat és megrágja, majd lenyeli őket.
Félreértette az "Edd már meg a tojásodat!" felszólítást.
Az öreg Kútvölgyi bácsi élménybeszámolót tart az unokáinak:
- Hát, gyerekek, ezt elmesélem nektek! Ez egy olyan dolog, ami megtörtént velem, egy olyan történet, amit soha- de soha nem fogok elfelejteni. Az egész úgy kezdődött, hogy amikor katona voltam, mentem Karcagra gyomirtót permetezni...
- Hé, tata! - kiabál be a szobába a feleség, Kútvölgyi néni - Hova tetted a kék, zománcos vájlingot?
- Én aztán nem tettem sehova, - méltatlankodik Kútvölgyi bácsi - ne rajtam keresd, ott van, ahova tetted, Mama. - Majd a gyerekekhez fordul:
- Hol tartottam?
- Ott, hogy soha sem fogod elfelejteni, hogy amikor katona voltál, akkor mentél Karcagra, gyomirtót permetezni... - mondják lelkesen a gyerekek. Kútvölgyi bácsi ráncolja a homlokát, aztán csak néz maga elé, majd végül megszólal:
- Elfejtettem.
A perverz papi sokszor csak azért nézte végig Bagi Iván és Nacsa Olivér humoros műsorát a televízióban, mert az unokaöccse azzal búcsúzott tőle a telefonban, hogy „Ne haragudj, keresztapu, most le kell tennem, nézem a TV2-n a Bagi-Nacsát.”
És a perverz papi ezt úgy értette, hogy „Kettő vagina, csá!”
Rohant is oda a televíziós készülékhez, de női nemiszervek helyett csak két férfi humoristát nézhetett. De ők legalább minden jelenetben fel voltak öltözve!
– Mit mond az angol galamb, ha úgy látja, hölgypartnere színleli az orgazmust?
– Nem tudom, kérlek, áruld el!
– Don't pretend to be baby, don't pretend tubi...
Két szülésznő vadul egymásnak esik egy belvárosi kórház szülészeti és nőgyógyászati osztályának egyik szolgálati helyiségében. Rájuk nyit a főorvos, majd zavartan visszakozik:
– Oppardon, bocsánat! Úgy látom, dúla love!
Ötvös Csöpi és Kardos doktor a Halászkert étteremben ebédelnek. Kardos doktor egyből vissza is akarja küldeni a gyümölcslevesét:
– Ebben a levesben halfarok van! Miféle gyümölcsleves ez, kérem?
– Ez kérem, balatoni gyümölcsleves.
– Mi a kohászok kedvenc rádióműsora?
– Ez könnyű! Hát a Kinyer ma!
– Dehogy! A kohászok kedvenc rádióműsora a Hotel végtelen!
Egy feltörekvő színésznőnek azt tanácsolja az ügynöke, hogy ha híres akar lenni, festesse szőkére a haját. A színésznőcske így is tesz, elmegy a fodrászhoz.
– Milyen szőkét szeretnél, mucus? – kérdezi a fodrász.
– Hát hirtelenszőkét, mint Marilyn Monroe-nak!
Így is tesz a fodrász, befesti a színésznő haját. Ő azonban nem lesz híres, hiszen nem lehet egy szőke egyszerre híres és hirtelen. Márpedig ő hirtelenszőke lett.
Mint tudjuk, csak idő kérdése volt, hogy a titkos ghánai föld alatti laborban mikor robban fel a gigantikus nukleáris kakaprizma, kipusztítva ezzel a Föld majdnem teljes élővilágát. Csak az emberek meg a dögkeselyűk élik túl. A megváltozott éghajlati viszonyok miatt viszont most erősen a dögkeselyűknek lejt a pálya, így pár ezer év alatt kisajátítják maguknak a tápláléklánc csúcsát. Az ember viszont – továbbra is relatíve intelligens lényként – belátja, hogy korábban a kakaprizma másik végén lévő állatoknak bejött az, ha meggyőzik a domináns fajt, hogy a hasznára lehetnek, például cuki háziállatként. Tojást rakó lényekként a dögkeselyűk életében is igen fontos ünnep a húsvét, és ez remek alkalom arra, hogy fiókáiknak aranyos, nagyfülű embergyerekeket ajándékozzanak. Ezzel valamivel meghosszabbodik a gyerekek élete ahhoz képest, mintha a böjt utáni első húsos fogásként egyből az asztalon végeznék citrommal a szájukban, ám lassabb és fájdalmasabb halált halnak, mert a keselyűgyerekek pusztán szeretetből szétcsipkedik a csőrükkel a gyerekek arcát, és a karmaikat a hasukba vájva emelgetik őket, amitől belső vérzést kapnak a májukban és egyéb létfontosságú szerveikben.
– Hogyan tanítja be az öreg ávós az újonc ávóst?
– Ne feledd, fiam, a kéz mindig láb alatt van!
– Mit csinál a széklet, ha kakálnia kell?
– Nem tudom, kérlek, mondd el!
– Kiszarja magát.
És mit mond akkor, ha erre nincsen módja, mert székrekedésben szenved?
– Ezt sem tudom, áruld el, kérlek!
– „Azért vagyok szarul, mert a szarom szorul.”
Kevesen tudják, hogy a népszerű magyar rajzfilmsorozatból, a Mézga családból készült egy pilot epizód, amely azonban egyszer sem került adásba. A kultstáb befolyásos tagjainak azonban sikerült megszerezni, és az alábbiakban önzetlenül a nagyérdemű rendelkezésére is bocsátják:
Mézga Géza felhívja Öcsit:
– MZ/X, MZ/X, jelentkezz, jelentkezz!
– Kapcs ford, mi a faszt akarsz megint, te nyomorék?
– Pinát, öcsikém, pinát! – feleli csüggedten Mézga Géza. Az utóbbi időben ugyanis nem találta a keletnémet pornóújságjait, mert Aladár mindet elcsaklizta, hogy a Gulliverkliben tanulmányozza Blökivel. Ki sem mondta, máris kitörött az ablak, mert szokás szerint elfelejtette kinyitni. Legnagyobb meglepetésére azonban női nemiszerv helyett egy kerek, piros sapkát talál ott SS-felirattal.
– Öcsi bazdmeg, mi a picsa ez?
– Hogyhogy mi? PIros NÁci Tányérsapka!
(Mint az értő közönség számára kitűnik, a történetvezetés és a gegek jellege már akkor is hasonló volt a további részekhez, de a nyelvezet a későbbiekben némileg finomodott.)
Egy prostituáltat egyszer egy escort szolgáltatás keretében arra kérte az egyik kiemelt ügyfele, hogy kísérje el egy fine dining étterembe. Ha esetleg valaki nem tudná, ezek azok a helyek, ahol a tányér közepén kihoznak valami apró furcsaságot, csillagászati összegeket kérnek el érte, és reklamációnak helye nincs. A prostituált meg se merte kóstolni egyik fura küllemű fogást se, így bezsebelhette a séf megvető pillantásait. De szerencsére nem ő fizetett, sőt, a busás borravalóból még pizzát is tudott rendelni magának otthon. Másnap visszatért minden a normál kerékvágásba, a prostituált a szokott albérletben várta az ügyfeleket. És az egyikük pont a fine dining étterem séfje! Gombolná is ki a nadrágját, ám a prostituált leállítja:
– Elnézést, de ez csak a rosszlanyok.hu-n keresztül leadott rendelésekre vonatkozik!
Zsíros Lajos egy időben Angliában próbált szerencsét, de hamar hazajött. Tudjátok, miért?
(A hallgatóság valószínűleg nem fogja tudni, ezért megkérik a viccmesélőt, hogy mondja el.)
Mert ott nem tudott gyökeret verni.
(Ugyanis Angliában igen szigorúan büntetik a futballhuliganizmust, és Zsíros Lajos mindig „Nesztek, gyökereeek!” felkiáltással esett neki az ellenfél szurkolóinak.)
A perverz papi bowlingozni megy az unokaöccsével. Remekül szórakoznak, meg is éheznek a nagy játszásban, így utána bemennek a KFC-be.
– Hű, Szaniszló bácsi, én olyan éhes vagyok, hogy 5 csirkecombot is meg tudnék enni! – mondja az unokaöcs.
Nagybátyja mégis csak egy XS-es boxot vesz neki, amely mindössze két csirkecombot tartalmaz.
– Hát ez meg mi? – pislog értetlenül az unokaöcs.
– Jól jegyezd meg, fiam: két comb több, mint öt! Majd megérted fiam, majd megérted...
(A vicc mesélése közben miközben ezt mondjuk, a hitelesebb előadásmód érdekében mindenképpen tartsuk fel a mutatóujjunkat tudálékosan!)
Egy ember bemegy egy étterembe és a legzsírosabb, legmócsingosabb, legkalóriadúsabb ételből tripla adagot rendel, belekever egy üveg Erős Pistát, majd egy kiló kenyérrel mind megeszi, még a tányért is kitörölgeti, majd nagyokat böfögve, elégedetten fújtat és diadalmasan körbenéz. Egy munkáskabát van rajta, aminek a hátulján nagy, hivalkodó, sárga betűkkel az alábbi felirat olvasható:
BURKOLÓMESTER
Egy kövér ember megbotlik és iszonyatosan nagyot esik a betonjárdán. Hosszú percekig meg sem bír mozdulni, csak jajgat. Páran odamennek, olvasnak valamit, majd helyeslően bólogatva elmennek, anélkül, hogy segítenének neki vagy csak megkérdeznék, hogy jól van-e. Ugyanis az emberen egy munkáskabát van, aminek a hátulján nagy, hivalkodó, sárga betűkkel az alábbi felirat olvasható:
BURKOLÓMESTER
Megkérdezik az 51 éves, kissé debil Józsikát, hogy mire a legbüszkébb. Józsika hosszan nyújtva a betűket, így felel:
- Hááát ééénn aaaarrrraa vagyok a legbüsz.. legbüsssz... büszkébb, hoooogy naggyonn soookatt dolgoztam, soook pénz kereeestemmm és maaajd az öööszes péééénzbőőől veszeeeek soook - soook szeeerszámo-ot, így majd jó sokatt túdok dóóólgozníííí.