Miközben a nyugdíjasok utaztak az erre a célra létesített, közvetlen Békemenet-buszjáraton, a hosszú út monotonitását legyőzendő, egymást lelkesítő és feltüzelő énekeket énekeltek a Nagy Vezető dicsőítésére, így:
Egy busz Orkja van.
Három hite van:
Az első a Putyin-hit,
A második csődbe visz,
A harmadik, hogy a vagyon,
Őt illeti meg, de nagyon.
De én nem bánom!
Ő a királyom!
És néztek egymásra: dicsőségesen, felsőbbrendűségük tudatában, az egyetlen igazság birtokosaként, büszkén. Nem zavarta őket a húgyszag, hiszen hallották a Nagy Vezető hívószavát, amire ők, a hatalom őrzői, megindultak és emelt fejjel, szélesen-, megvetően mosolyogva, egy sokkal nagyobb célért, egy minden felett álló eszméért harcolnak, hogy majd egykoron a Nagy Vezető legyen a világ ura, övé legyen a Föld teljes vagyona, sőt, maga a Föld is az ő tulajdonába kerüljön, és azután az idők végezetéig ő dönthessen arról, ki maradjon életben és ki hulljon alá az enyészetbe.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
