Felkel a család vasárnap reggel. A gyerekek beszaladnak a szülőkhöz, majd pár perc meghitt kuckózás után mind kimennek a konyhába reggelizni. Az anyuka szendvicseket ken, kávét, kakaót stb. főz, az apuka borotválkozik, a gyerekek kergetőznek. Mindenki nagyon vidám. Majd leülnek, és elkezdik falatozni a szendvicseket. Alig harapnak bele, a kislány bokán rúgja a kisfiút, mire ő meghúzza a kislány haját. Közben meglökik anyukát, aki kiborítja a forró teát, végigömlik az asztalon.
– Mit csinálsz már megint, te szerencsétlen hülye?! – üvölt fel az apuka – Úgy tudtam, hogy a Pirit kellett volna elvennem! Az normálisan megnevelte volna a gyerekeimet, és nem ilyen kétbalkezes hülye picsa, mint te!
– Anyáddal beszélj így, aki megfialt, te hülye paraszt! Azért ilyenek a fattyaid, mert ezt látják tőled! De amúgy se a tied egyik se!
Joggal kérdezhetnénk, hogyan durvult így el a helyzet egy szempillantás alatt. Logikus magyarázat lenne, hogy a házasfelek elégedetlensége nap mint nap forró lávaként bugyborékolt a cukormázas felszín alatt, amit a gyerekek mindvégig érzékeltek, és ez stresszelte őket. Az igazság azonban ennél egyszerűbb: pár napja ugyanis az anyuka a boltban Rama margarin helyett véletlenül Dráma margarint tett a kosarába, mert tényleg egy kétbalkezes hülye picsa.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
