A matekfaktos Robika a számok rendezett világában otthonosan mozog, a szeszélyes női nem
köreiben azonban nem igazán ismeri ki magát. Megkérdezi hát a csajozásban sikeresebb, menő
haverját, milyen csajozós dumát javasol, amivel odamehetne a lányokhoz a suli buliban. Barátja azzal
bátorítja, hogy a lányok igazából szeretik az ilyen kockákat, imponál nekik az intelligencia. Így ne
próbáljon meg másnak tűnni, mint ami, hanem valahogy szője bele a mondókájába az érdeklődési
körét.
Elérkezik a nagy nap. Robika nem sokat teketóriázik, odalép a táncparketten a kiszemeltjéhez, kezet
nyújt neki, és így szól:
– A nevem Don. Paralelepipedon.
(A vicc már eddig is elég vicces, de ha valami furcsa okból mégse nevetne a hallgatóság, folytassuk a
következőképpen: sajnos egy rongylábú táncos fenegyerek épp meglöki hátulról Robikát, aki így
előrebukik, és kinyújtott keze pont a lány cicijén landol, aki erre visszakézből pofán veri. Mire Robika:
– A nevem Don. Par Don.)
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
