Az esküvőszervező cégnél megcsörren a telefon. A szakács az, aki már nagyban készíti a lakodalmas fogásokat, de észrevette, hogy a megrendelt bőrös malackaraj nem érkezett meg. A főnök se rest, egyből kiadja az ukázt szőke asszisztensnőjének:
– Mucika, a Csákovicséknak SOS-be egy kis malackarajt hajtsál már fel, egy-kettő!
Mucika egyből intézkedik is. Hamarosan elérkezik a várva várt pillanat, az aranysárga tyúkhúsleves és Imre bácsi pohárköszöntője után itt az idő a főfogás felszolgálására. Azonban zavart csend támad.
– Mucika, hol az istenbe' van már az a malackaraj? – üvölti a főnök lilára vált fejjel.
– Pillanat, főnök, máris érkezik – válaszolja Mucika. Kiszalad a kapuhoz, kinyitja, és már tódulnak is be a tündéri kismalacok, koszorúval, illetve kis cilinderrel a fejükön, és masnival, illetve csokornyakkendővel a nyakukban.
A főnök természetesen agyvérzést kap, hiszen ő a húsfélére gondolt, Mucika pedig egy malacka-rajt intézett. Pedig még bőrös is volt a malackák raja, hiszen nem voltak megnyúzva. Hiába no, nem buta ez a Mucika, csak a főnök fogalmaz sokszor pongyolán, mert azt se tudja, hol áll a feje.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
