Volt egyszer egy szerelmespár, akiknek szerelméhez foghatót még nem látott a világ. Úgy szerették egymást ezek, hogy csak na. Aki csak rájuk nézett, mosolygott. Ám egy nap a férfi tragikus hirtelenséggel életét vesztette. A nő teljesen összetört, nem evett, nem aludt, csak zokogott naphosszat. Látta ezt fentről az Isten, megsajnálta őket, és elintézte, hogy a férfi galamb képében minden reggel a nő ablakára szállva köszönthesse őt. Igen ám, de az a nő reggel mindig másnaposan ébredt, hajcsavarók voltak a fején, kifolyt a nyála, elkenődött az uborkapakolása, ráadásul böfögött meg fingott is. Meglátta ezt a galambférfi, egyből ki is ábrándult belőle. Egy darabig csövezett a Blahán és az eldobált Fornettiken élt, majd talált magának egy buta galambtyúkot, és fészket raktak.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
