Az ifjú pedagógus frissen végzett az egyetemen. Mivel a gyakorlati oktatás réges-rég kikerült a tantervből, azt tanácsolja neki a mestere, hogy elsőre túl mélyvíz lenne neki iskolában tanítani, kezdésnek vállaljon inkább egy-két magántanítványt, hogy eldönthesse, valóban van-e türelme a tanításhoz. Így is lesz. Az ifjú pedagógus megérkezik első kis nebulójához. A kezdeti udvariassági körök után a szülők magukra is hagyják őket, és elmennek a Tescóba. Nagyjából 2 perc közös munka után a napnál is világosabb, hogy a kis tanítvány buta, mint a föld. Az ifjú pedagógus már a huszadikféle képpen próbálja elmagyarázni, hogy 2x2 miért 4, de a gyermek még mindig csak néz bután. Ekkor az ifjú pedagógus idegrendszere végül feladja a küzdelmet:
– Hogy lehet valaki ilyen sötét, basszameg? Van neked egyáltalán valami a fejedben? Majd én megmondom, mi van a te fejedben! Agyevő bogarak vannak a te fejedben! De mind éhen vannak dögölve!!! – Üvölti az ifjú pedagógus lilára vált fejjel. Épp akkor lépnek be a szülők, szatyrokkal megpakolva. Az ifjú pedagógus úgy zavarba jön, hogy még a gázsiját is elfelejti elkérni, csak felkapja a kabátját és kislisszol a nyitott ajtón!
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
