A riporter megkérdezi a népies ruhába öltöztetett, népies írásairól híres, falusi népművészt:
- Mit szól ahhoz, ami itt történik, ami itt történt az elmúlt 9 évben? Mármint ahhoz, hogy az uniótól olyan mennyiségű támogatást kaptunk, annyi pénzt, hogy minden magyar állampolgárra 10 millió forint jutott. Nem vicc! Tíz millió forint, de mindenkire, azaz például a gyerekere és a csecsemőkre is. Érzi, hogy ez mekkora lehetőség? Hogy mekkora ajándék volt ez a sorstól? Ennyi pénzből egy gyönyörű szép, virágzó országot építhettünk volna. Még belegondolni is durva, hogy az összes pénzt ellopták, lenyúlták, elsikkasztották, egymás között szétosztották, sokszorosan túlárazott munkák során tisztára mosták és úgy tálalták, hogy mindez törvényes és normális dolog, hogy szinte semmit, de semmit nem javult semmi, hogy egy nagy rakás szar az egész. Mit szól ehhez? Semmit? Mutogatják, hogy ez is épült, az is megújult, de azt nem teszik hozzá, hogy háromszor annyi is épülhetett volna, de elvették a pénzt, úgy kezelték, mint ha az övék lenne a pénz és az ország a tulajdonuk lenne. Ráadásul itt van a média kisajátítása, a sok álhír, hazugság, megfélemlítés. Komolyan mondom, ez már út az észak koreai őrület felé. Mondjon már valamit!
Mire a népművész így szól:
- Én nem szólok egy szót se!
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
