Két nő beszélget:
...Aranyos, aranyos, de néha több vele a gond, mint az öröm. Például amikor hazaérek, már vár, csóválja a farkát, felugrál, körbeszaglászik. Ilyenkor aranyos és úgy vagyok vele, hogy maradhat. De amikor éjszaka elkezd az ágyam mellett nyüszíteni és addig nem hagyja abba, amíg fel nem engedem az ágyra, olyankor úgy vagyok vele, hogy mielőbb meg fogok tőle szabadulni, viheti bárki, akinek kell! Vagy amikor beengedem az előszobába és azt veszem észre, hogy éppen a petúniákra húgyozik...
- Ne legyél vele ennyire szigorú, legyél elnézőbb, hidd el, hosszabb-rövidebb ideig az összes kutya ugyanezt csinálja.
- De ez nem kutya, hanem az élettársam! - mondja a nő. (Félreértették egymást, a másik azt hitte, hogy egy kutyáról van szó, míg a panaszos mindvégig egy felnőtt férfiről beszélt, egy emberről.)
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
