Egy blues rajongó férfi mindig szeretett volna beszélni a műfaj nagyjaival, de soha sem merte megszólítani őket, mindig a hátsó sorból nézte kedvenceit. Egyszer olvasott egy nagyon érdekes cikket, miszerint aki így, tél idején kimegy a Tabán Fesztivál helyére és leül egy padra, majd kitartóan várakozik, azt szinte száz százalék, hogy személyesen felkeresi Török bácsi, odamegy hozzá és lehet vele beszélgetni. Hát ezt hitte is, meg nem is, ezért megkérdezte az egyik haverjától, aki megerősítette, hogy a legenda igaz, ő ugyan nem járt ott, de már több embertől hallotta, hogy így történt.
Ennek hatására férfi meleg ruhát húzott és kiment a parkba, leült a padra és várta, hogy megjelenjen a fuvolás blues-király. Várt-várt, de nem történt semmi, csak néhány kóbor kutya és macska haladt el a látóterében. Így telt-múlt az idő, már hosszú órák óta fagyoskodott a padon, amikor eszébe jutott, hogy van nála egy kókuszrúd, azt megeszi, hátha ad valami minimális meleget. Ahogy kibontotta és beleharapott, oldalról ott termett egy szakállas, koszos, sovány kis öregember és így szólt:
- Török! - ezzel megmarkolta a kókuszrudat és tört belőle egy nagy darabot, a szájába tömte, majd futva távozott!
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
