Szülők beszélgetnek a gyerekek étkezésével kapcsolatban megnyilvánuló engedékenységről és szigorról.

Mondja az engedékeny szülő:
- Tudom én, hogy nem helyes, de most mondjam azt a gyereknek, hogy nem ehet a szobában vagy az ágyon vagy az autóban? Megengedem nekik.

Következik a kevésbé engedékeny:
- Ehetnek a szobában, de csak tálcán és ha leesik a morzsa, össze kell szedniük. Mondjuk autóban csokit nem szabad enni, csak cukrot. Csokit csak néha.

Következik a szigorú:
- Nálunk a konyhában lehet csak enni, arra való a konyha. A szoba nem konyha! A konyhában van evés, máshol nincs. Ha TV-t akarnak nézni, az is van a konyhában, nézhetik ott.

Jön a negyedik, még szigorúbb:
- Na ne! Evés közben nincs TV nézés! Beszélgessenek egymással vagy velem. Se TV, se telefon!

Az ötödik még ennél is szigorúbb:
- Nálunk evés csakis a konyhában lehetséges és evés közben tilos megszólalni, kivéve, ha közvetlen életveszély elhárítását szolgálja a megszólalás.

A hatodik csak nevet:
- Túl lazák vagytok. Nálunk háromszor, mindig azonos időpontban van étkezés. A gyerekek lefeküdnek az ágyra hanyatt, a párom leszíjazza őket, ne mozogjanak, majd lenyomja a torkukon a gyomorszondát és 1 perc alatt kész is az étkezés. Addig nincs se beszélgetés, se felesleges mozgás, nálunk rend van. - mondja mosolyogva.

A bejegyzés trackback címe:

https://kultvicc.blog.hu/api/trackback/id/tr4914426642

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.