Munkások arról beszélgetnek, kinek milyen munkahelyi ártalma lett a munkában eltöltött évtizedek alatt. Kezdi a vasúti kalauz:
- Én otthon is csak akkor bírok írni, ha a fiam rángatja az asztalt.
Folytatja a tanár:
- Én otthon is mindig magyarázok mindent és másnap visszakérdezem.
Következik a programozó:
- Annyira beszűkült a látásom a monitornézéstől, hogy nem veszek észre semmit a környezetemben.
Megszólal a politikus férfi:
- Szerelmes vagyok a miniszterelnök úrba.
Végül jön a vasúti kalauz:
- Én otthon is csak akkor bírok írni, ha a fiam rángatja az asztalt.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
