A tíz éves lánynak megtiltják, hogy télen letörje a lelógó jégcsapokat a ház cserepek széleiről és elszopogassa, mert minden évben ezt csinálta és nagyon beteg lett, begyulladt a mandulája és különben is egy nagyon értelmetlen és rossz szokás, például fertőzésveszélyes is, mert mondjuk előtte lepisili a macska a jégcsapot, stb. Megkérik Feri bácsit, hogy vigyázzon a gyerekre és a kislánynak megparancsolják, hogy csakis azt teheti, amit Feri bácsi megenged neki.
Mikor hazaér, már látják rajta, hogy fáj a torka.
- Mit csináltál?! - kérdezik.
- Elszopogattam pár jégcsapot..., de Feri bácsi mondta, hogy csak nyugodtan.
A szülők nem hisznek a lánynak, mondják, hogy mesélje el. A lány elkezdi a történetet:
- Én előre szaladtam, mert megláttam a jégcsapokat, Feri bácsi lemaradt. Hátra fordultam és a következőt mondtam: "Feri bácsi! Itt ez a sok jégcsap. Tudom, hogy nem szabad, de legalább a végét leszophatom?" - He? - kérdezett vissza Feri bácsi. "Azt kérdeztem, hogy leszophatom, Feri bácsi?!" - kiabáltam hangosabban. "Csak nyugodtan." mondta Feri bácsi. Kérdeztem is tőle, hogy ugye nem igaz, hogy hugyos? Mondta, hogy egy kicsit mindig az, de az csak egészséges, nem kell mindennel törődni. Én előre szaladtam a jégcsapokhoz. Mikor utolért Feri bácsi, kérdezte, hogy mi lesz a szopással? Mondtam, hogy már rég túl vagyok rajta. Erre elkezdte ütni a saját fejét, azt mondta, hogy sose öregedj meg és vett nekem egy Milka csokit.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
