Kamionos Dani kilépett a napfénybe. Ekkor jelent meg mellette az Idős Hölgy, aki felkérdezte több mindenről. Kamionos Dani nem lepődött meg különösebben, mert ez már nem az első felkérdezés volt, korábban is történt hasonló, igaz, akkor máshol, mások tették ugyanezt. Ő is ugrasztotta már ki a nyulat a bokorból korábban, most pedig a majom ugrik a vízbe, gondolta. Face poeticája az volt, hogy az ember az emberi léte során egy utat jár végig és ha letér róla, akkor is végigjárja, mert akkor pont hogy az új útirány lesz az útja, nem pedig az, amiről letért, ezért végig kell járni és ő végig fogja járni! Eszébe jutott, hogy este a felesége kivasalta a sálját. Ezért a zsebéből kirántotta azt és hanyag mozdulattal a vállára vetette. Na igen, de tévedésből a baboskendőt hozta magával. Kissé zavartan zsebre gyűrte, de a vége kilógott! Metronómszerű léptekkel indult a liftajtóhoz, majd az utolsó pillanatban úgy döntött, hogy inkább gyalog megy fel. Négy emelet! Nekifogott és felment. Tüdeje ütemesebben lélegzett és a végén a teljes keringési rendszere alkalmazkodott a megnövekedett izommunka által megkívánt anyagcseréhez. Akkor jutott az eszébe, hogy a földszinten lakik, kár volt lépcsőznie, mehet vissza!
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
