Családi vacsorára először érkezik a lány barátja. Senki nem tudja, hogy mire számíthat, hiszen nem ismerik az ifjú lovagot. Az étkezés rendben zajlik, amikor szót kér a lány apukája, és a fiúhoz fordulva ennyit kérdez, nagyon barátságtalan hangon:
- Te miért jöttél ide?
- A fiú az első ijedtség és értetlenség után összeszedi magát és igyekszik továbbra is bizalomgerjesztő és kedélyes hangon válaszolni: - Hogy megismerjem a lány szüleit: Önöket.
- Nem érted. - mondja az apa - Ezért újra megkérdezem: minek jöttél ide?!
- A fiú már végképp nem tudja mire vélni a dolgot, kissé ijedt hangon válaszol: - Hogy megismerjem a lány szüleit, a lányét, akit nagyon szeretek.
- Az apuka még barátságtalanabb hangon folytatja: - De meg tudod mondani, miért jöttél ide?! Mert én nem mennék olyan helyre, ahol senki sem lát szívesen és ahol csak rontom a levegőt.
- Erre a fiú úgy megdöbben, hogy válasz nélkül kimegy a házból. Az apuka, az anyuka, de még a lány is hosszasan röhögnek rajta, egymást túllicitálva sztorizgatnak arról, hogy mekkora egy szerencsétlen, utolsó, semmitérő, gusztustalan féreg volt ez a fiatalember, az ilyennek nem kellett volna megszületnie sem.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
