Az általános iskolában, még 1980 körül, humorversenyt rendeztek a gyerekek. A verseny lényege az volt, hogy ki tudja az irodalom könyvében lévő ábrákat úgy telefirkálni és/vagy szöveggel ellátni, hogy az minél viccesebb legyen.
Az első versenyző, Csaba, kinézett egy képet, ahol Liszt Ferenc állt a színpadon és a következő, vicces történetet írta szövegbuborékba, mint ha Liszt mondaná:
˝Egyszer felléptem egy vidéki koncertkörúton, de az embereknek nem tetszett a komolyzene. Megdobáltak tojásokkal. Én a tojásokat összegyűjtöttem, hazavittem, otthon megsütöttem és megettem.˝
Zoltán ugyanehhez a képhez egy péniszt rajzolt a kép jobb felső sarkába és ezt a szöveget írta hozzá, mint ha Liszt mondaná: ˝Mi a f@sz ez a szőrös f@sz?˝
A harmadik gyerek, egy szintén Zoltán nevű, pedig rajzolt egy stilizált csontvázat a könyvébe és ezt írta alá: ˝Csontváz Ödön.˝ Ezzel meg is nyerte a versenyt, mert az igaz, hogy az ábra maga nem kapcsolódott semmihez sem, viszont ő volt a legerősebb és a legverekedősebb gyerek az osztályban, ezért senki sem merte azt mondani, hogy nem az ő rajza a leghumorosabb. Arról nem is szólva, hogy a ˝Csontváz Ödön˝ önmagában is vicces. (Ha nem hiszik el, próbálják ki: rajzoljanak otthon a tapétára fekete zsírkrétával egy kb. 2 méter magas csontvázat és írják alá, hogy Csontváz Ödön. A nevetés és a siker garantált!)
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
