Osztódik az egysejtű, már egészen befűződött a sejtfal és a sejtmag már teljesen kettévált, de még nem vált ketté a sejt, egy egységet alkot. Viszont már a két sejtszem és a két sejtszáj is kialakult. Ránéz az egyik sejtszemmel a sejt a másik részére és szól a sejtszájával:
- Hű, de jól nézel ki! Ha ennek vége, én elveszlek feleségül!
- Nem mondok nemet, mert ilyen délceg fiút még nem láttam eddig!
Miután ezt megbeszélték, elkezd énekelni a két sejtszáj:
˝Zöld pántlika könnyű gúnya, virágom, virágom
Mert azt a szél könnyen fújja, virágom, virágom
De a fátyol nehéz gúnya, virágom, virágom
Mert azt a bú földig húzza, virágom, virágom.˝
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
