Kinga két év után szakít a pasijával, aki már addigra a vőlegénye is lett. Volt már eljegyzés, ráadásul a lány szülei is nagyon szeretik Attilát. A szakítás ráadásul Kinga hibájából történt, Attila semmiben sem volt hibás. Ezért a lány nem is mondja el a szüleinek, hogy szakítottak, mindig kamuzik valamit, hogy miért nem jött el a családi ebédre a pasi. Karácsonyra viszont muszáj elvinni, mert mióta világ a világ, az a szokás, hogy a lány szüleinél tartják a Szentestét. A lánynak azóta már új pasija van, aki véletlenül, történetesen szintén az Attila keresztnevet viseli. Innen jön a lány ötlete: azt mondja, hogy ez az Attila ugyanaz az Attila, bízva abban, hogy a szülők nem veszik észre a cserét. Kioktatja az új Attilát, miket mondjon, mi a kedvenc étele, milyen vicceket szeret, mi a kedvenc színe, ki a kedvenc színésze, milyen zenéket szeret, mit iszik legszívesebben, stb., azaz felkészíti a szerepre. Viszont nem jön be a dolog, hiába bizonygatja a megdöbbent szülőknek, hogy márpedig ez a férfi az ő vőlegénye, Attila, az apa kiszúrja, hogy míg a régi Attila 185 cm magas volt, az új Attila csak 160 cm, a régi haja fekete volt, az újé ősz színű, a régi 30 évesnek nézett ki, az új legalább hatvannak. Ezeken a részleteken bukik el a dolog, el van baszva a Szenteste, mindenki ideges.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
