Jókai Mór méltán híres volt éles eszéről, nem tudtak neki olyan kérdést feltenni, melyre ne tudott volna válaszolni. Emellett legalább annyira híres volt páratlan humoráról is. Ebből ad ízelítőt az alábbi példázat:
Vándordiákok, kik minden hájjal megkent gézengúzok voltak, elhatározták, túljárnak Jókai eszén. Ha tudták volna, mekkora fába vágták fejszéjüket...! Napokig tanakodtak, mely kérdéssel hozzák zavarba a géniuszt. Végül kiötlöttek egy, általuk ravasznak tartott kérdést, nem tudván, hogy Jókai majd pillanatok alatt kiforgatja őket szavaikból, ízekre szedve tervüket, ellenük fordítván saját fegyverüket, s ők megszégyenülten kulloghatnak haza. Szóval az egyik diák odaállt Jókai elé:
- Igaz-é az, hogy Kegyelmed minden kérdésre meg tud válaszolni?
- Igaz. - felelte Jókai.
- És mit tesz akkor, ha egyszer olyan kérdést kap, melyre nem tud válaszolni?
- Arra nem válaszolok.
- Nos, ha nem válaszol rá, akkor mégiscsak olyan kérdést kapott, amelyre Kegyelmed sem ismeri a választ. És az ilyen kérdésre bizony Kegyelmed sem válaszol.
- De. - mondta Jókai, majd pipára gyújtván, arcán fölényes mosoly futott át, s pöfékelve, elégedetten hátradőlt karszékében, miközben a megalázott diákok megszégyenülten, vörös fejjel hazakullogtak.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
